Megint napelemparkot építenének – Gyenge ajánlatra ingatlanja pályáztatásával válaszol a város

A 0301/1-s helyrajzi számú, bő 6,3 tized hektár alapterületű ipari övezeti ingatlanra érkezett ajánlat a kalocsai önkormányzathoz. Az ajánlattevő – egy dunaszentbenedeki székhelyű, tavaly bejegyzett vállalkozás – 360 forintos négyzetméterenkénti árat kínált a területért, amelynek hasznosítását nehezítik a még katonai páncélos gyakorlótér korából visszamaradt, betonból készült harckocsi állások és egyéb bontandó akadályok, valamint egyenetlen terep. A legfrissebb értékbecslés ezzel együtt is 500 forintos négyzetméterenkénti árat állapított meg a területre, ami tehát jóval meghaladja az felajánlott vételárat.

A város vagyonrendelete szerint az értékbecslés alatti áron a vagyon nem értékesíthető, illetve összességében a becsült vagyonérték a huszonötmilliós pályáztatási értékhatárt is meghaladja, így az ajánlatot több okból sem lehetett elfogadni – derült ki az előterjesztésből, amit az előterjesztő Bálint József polgármester a múlt hónap utolsó napján tartott testületi ülésen a napirend fölvezetéseként azzal egészített ki, hogy a környező területeket is – már évekkel ezelőtt – 500 forintos négyzetméteráron tudták értékesíteni.

Az ajánlattevő egymástól elkülönülten üzemelő, egyenként 500 kW-nál kisebb teljesítményű hat napelemes kiserőmű létrehozását tervezi, 1,2 milliárd Ft-os összértékben.
A beruházást két év alatt vállalná tető alá hozni.

Az ilyen jellegű hasznosítás szempontjából a területnek számos hátránya mellett jelentős előnye, hogy mellette egy nagyfeszültségű vezeték halad el, ami lehetővé teszi a hálózathoz való csatlakozás viszonylag alacsony költségek mellett történő kiépítését.

Ugyanezt az előnyt használta volna ki egy kunfehértói cég, aki az épp ezzel szomszédos 1,7 hektáros területet vásárolt meg, amit 2016 utolsó testületi ülésén hozott döntésével hagyott jóvá a képviselő-testület. Az akkori ajánlattevő egy 500 kW os kiserőmű létesítését tervezte.

Az akkori értékesítésről szóló döntést megelőző vitában az hangzott el, hogy – idézzük – „egy ilyen erőmű a mai korszerű technológia mellett nulla ember munkaerőt igényel”.

Ennek ellenére az előterjesztés szerint az ajánlattevő azt is vállalta, hogy az üzemeltetés időszakában munkahelyteremtő beruházásként 4-6 fő állandó és folyamatos foglalkoztatását tudná biztosítani. Azt, hogy pontosan milyen munkahelyek létrejöttét remélhetnénk a beruházástól, nem tartalmazta az előterjesztés.

Azt viszont igen, hogy a cég arra is ígéretet tett, hogy kérelmének számára kedvező elbírálása esetén a cég telephelyét is Kalocsára helyezné át, így adót is itt fizetne. Ugyanakkor az is igaz, hogy jelenleg a fennálló szabályozások értelmében maga a napelempark után nem kellene építményadót fizetnie, így amennyiben kifejezetten a napenergia hasznosítását célzó adót nem vetnek ki, akkor a cég csak nyeresége és az irodái, illetve a járműparkja után fizetne adót a városnak, ami azonban így is számottevően több, mint a semmi.

Összevetve azonban ezt az elérhető értéket az adott telken hektáronként több ezer négyzetméternyi beépíthető területtel és az ezek után – beépítés esetén – alkalmasint fizetendő ipari építményadó összegével, még így sem biztos hogy jó üzletet kötne a város hosszútávon.

A GAZDASÁGOSABB HASZNOSÍTÁSI FORMA ELÉRÉSÉHEZ AZONBAN ÉPÍTÉSI SZÁNDÉKKAL ÉRKEZŐ BEFEKTETŐT KELLENE TALÁLNI.

Ezt célozza az értékesítésre történő pályáztatás, ugyanis a fentebb említett törvényes akadályok miatt egyelőre nem is kötötte meg ezt az üzletet az önkormányzat, hanem a pályázat kiírása mellett döntöttek.

A javaslat tárgyalása során szóba került a területet korábban megvásárolni szándékozó Gelato Kft. ajánlata is, akik fagylaltgyárat építettek volna itt, részben pályázati forrásból. Ez azonban nem valósult meg, így a szerződésben foglaltak szerint – a letétbe tett, 1,8 milliós biztosítékot is elveszítve – vásárlási jogosultságát törölték a vagyonelem tulajdoni lapjáról.

Hasonló feltételeket ajánlott a mostani potenciális vásárló, aki kétmillió forintos biztosítékot ajánlott föl, amely kétéves időtartam eredménytelen eltelte esetén az önkormányzatnál maradna, sikeres adás-vétel esetén pedig a vételárba kerülne beszámításra. A szerződés megkötéséig az ajánlat szerint bérleti jogviszonyt létesítenének az önkormányzattal, havi 150.000 forintos bérleti díj mellett.

Szintén szóba került egy másik, közeli terület is, az egykori lőszerraktár területe, amelyen akkori ígérete szerint szalmatároló építmények létesítését tervezte volna a vevő – egy kalocsai vállalkozó –, és e célra vásárolt meg több darab, egyenként is jó néhány hektáros, összességében pedig mint tíz hektárnyi ipari területet.

A vevő akkor két részletben tett ajánlatot, először még némi vitát generálva az ingatlanvagyon-veszteség miatt felelősségét érző képviselő-testület körében, a második területvásárlása azonban – meglepő módon – semmiféle vitát nem váltok ki a testületből, pedig

AZOKBAN AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEKBEN MÉG SEMMIFÉLE GARANCIA NEM SZEREPELT A VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉNEK SZÁMONKÉRÉSÉRE, ILLETVE ELMULASZTÁSUK SZANKCIONÁLÁSÁRA

– így nincs is lehetőség bármilyen módon érvényt szerezni az építési beruházásra tett vállalásoknak. Az építkezéseket mindmáig nem is kezdte meg az új tulajdonos, noha a területet szalmatároló-helyként már valóban igénybe vette.

Ezzel a döntéssel – magát is beleértve – szembesítette is a testületet Szabó Balázs képviselő is, akit különösen az sarkallt felszólalásra, hogy előzőleg dr. Filvig Géza is a Fidesz-KDNP képviselőinek egységes, a vagyonértékesítéseket ellenző álláspontjáról beszélt, és dr. Angeli Gabriella is az ingatlanvagyon eladását következetesen ellenző álláspontjára hivatkozott.
Szabó jogos észrevétele szerint tehát ez a következetesség abban a konkrét esetben minden képviselő részéről megbicsaklott.

A bizottságok az előterjesztésben foglalt javaslatot támogatva egyetértettek az ajánlat elutasításával, és a terület értékesítésére irányuló pályázat kiírását is támogatták.
Ezek után a képviselők is egyhangúlag szavazták meg a előterjesztett javaslatot, elvi döntést hozva a terület értékesítését célzó pályázat kiírásáról is.

Az ajánlattevő azon kérelmét, amely az erőműépítéshez való elvi hozzájárulást adta volna meg, szintén megtagadta a testület, attól tartván, hogy ez rossz üzenet volna az esetleg komoly vásárlási szándékkal érkező pályázók felé.

Ma még legelő 

A város vagyonát kezelő Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. ügyvezetőjétől, Pécsi Tibornétől megtudtuk, a szóban forgó, 1/1 önkormányzati tulajdonú területet jelenleg legeltetés céljára bérlik, érvényes bérleti szerződés alapján. A bérleti jogviszony határozatlan időtartamra szól. 
A területen már évek óta szarvasmarhát legeltetnek, tehát a vagyonelem használatában egyelőre nem történt változás. 
A testületi ülésen Bálint József által elmondottak szerint a pályázat kiírása, a részletkérdések tisztázásával – a konkrét pályázati feltételek megállapításával – a következő testületi ülés feladata lesz.