A múlt péntek-szombat-vasárnap megtartott zenei napok – amelynek mottójául Kodály híres mondását választották: „Legyen a zene mindenkié” – legnagyobb érdeklődést kiváltott programja a vasárnap délutáni, a népzene bűvöletében zajlott blokk volt. Ez bizonyára egyrészt a gyakran népes fellépő csoportoknak, másrészt az aznapi sztárvendég, a délután kettőkor kezdődött, aznapi nyitókoncertet adó Csík János és a Mezzo népszerűségének volt köszönhető. Az utóbbi időkben mindinkább a könnyűzene, világzene felé kacsingató, legendás népzenész és kecskeméti muzsikustársai változatos stílusokat ötvöznek zenéjükben, amely azonban hamisítatlan népzenei gyökerekből táplálkozik. Vérpezsdítő koncertjük után, négy órától a Csurgó zenekar gyermekműsora, majd öttől a környékbeli hagyományőrző együttesek népzenei találkozója következett. A népművészet viszont a kísérő programok által az egész rendezvénysorozatot végigkísérte. Például pingálás és gépi hímzés bemutatót is láthattunk, sőt, olvasóink is láthatják videónkon, akárcsak világzenei koncert részleteit!
A zenei napok első két napjának eseményeiről már közöltünk egy összefoglalót, amelyben néhány videóval a koncertek hangulatát is igyekeztünk átadni.
Vasárnap a népművészeté volt a főszerep.
Igaz, nem autentikus népzenével, hanem sokféle stílus keverékével jelentkezett a népzenészként már sok szép zenei élményt adott kecskeméti muzsikusokból álló zenekar, a Mezzo,valamint a táncházi mozgalom legendás alakja, Csík János alkotta formáció. A különböző műfajokkal kacérkodó, eltérő irányzatok felől érkező, könnyűzenészként a szórakoztató ipar magyarországi és külföldi bugyrait bejárt zenészek közös nevezője a népzene, így annak alapjaira, a kávéházi hangulatú dallamokat a magyar népzenével és dzsesszes elemekkel ötvözve, friss, lendületes megszólalással építették föl sajátos hangzásvilágukat, amely a népzene kedvelőinek rendkívül könnyen emészthető elegyet ad.
Győződjenek meg erről az ezen a felvételen elhangzó legényes segítségével!
A magyar népzene mellett azonban a hamisítatlan cigány muzsika – leginkább annak kávéházi változata – is megjelent a koncertprogramban, némi jazz-zel ötvözve. Ezen a videón is ezekből az árnyalatokból álló, robbanékony elegy jelenik meg:
A zárónapra is jutott gyermekprogram, nevezetesen a Csurgó zenekar gyermekkoncertje, amelynek szintén a népzene állt a központjában.
A főleg óvodás korú gyermekeket megszólító, nekik interaktív zenés foglalkozásokat tartó zenekar igyekszik a kicsik mellett minél több korosztályt megszólítani. Ehhez a közös zenei gyökerek, népi kultúránk jelenti számukra a kulcsot: számos népdalt, gyermekjátékokat fölelevenítve, azokat korunk zenei ízlésvilágára formálva hozzák létre egyéni megszólalásukat. Koncertjeik a sok közös játékkal a közönség megmozgatásával elsősorban mégis a gyerekeket célozzák – de elég pontatlanul, ugyanis nem egyszer éppúgy magukkal ragadva a szülőket is, akik gyakran együtt mulatnak, táncolnak, játszanak a porontyokkal.
A programok idején szombaton és vasárnap népi játszótér várta a gyerekeket, és izgalmas népművészeti bemutatók minden érdeklődőt.
Az Érsekkert bejáratánál, a Hagyományok Háza tornácán Tóth Józsefné népi iparművész a gépi hímzést, Pandur Istvánné Marcsa néni népi iparművész a pingálás fogásait mutatta be az arra járóknak. Nézzék meg erről készült videónkat!
A térség népzenei seregszemléje
A vasárnapi koncerteket követő népzenei találkozón a környék hagyományőrző csoportjai sorakoztak föl, ami a kicsiny földrajzi távolságok ellenére igen változatos stíluskínálatot jelent, illeszkedve a környező települések színes nemzetiségi gyökereikhez. Így a magyar mellett a délszláv, sváb és cigány hagyományok is bemutatkoztak a vasárnap délutáni seregszemlén.
A Drágszéli Asszonykórus 2012-ben, néhány alkalmi fellépés után szerveződött, és azóta rendszeresen szerepelnek falunapokon, dalos találkozókon. Műsoraikat a drágszéli és a kalocsai szállások dalaiból állítják össze. 2015-ben a Vass Lajos népzenei minősítőn Dunapatajon ezüst minősítést kaptak.
A Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület 1982-ben alakult, majd citerazenekarral egészült ki, és 1998-óta hagyományőrző egyesületi formában működik. Számos országos minősítő versenyen és népdalversenyen értek el kiváló eredményeket, arany és kiemelt arany minősítéseket. Munkásságukat több települési elismeréssel is jutalmazták, emellett a Kóta Országos Minősítőn – 2012 májusában hazai pályán, 2013-ban Alsópáhokon –az Aranypáva-díjat, valaminta Vass Lajos Népzenei Minősítő 2012-ben Csepelen megtartott Kápát-medencei döntőjének Vass Lajos-nagydíját is elnyerték.
2018-ban „Pataj város szép helyön van...” címmel lemezük is megjelent.
A cigány kultúrát a Kalocsai Fiuk csapata képviselte. A hagyományos roma stílust modernizált formában népszerűsítő formáció összességében több órát kitevő, számos Youtube videói szinte mindegyike százezres nézettségnek örvend.
Nézzünk bele közülük egybe:
A Kalocsai Liszt Ferenc AMI néptánc csoportjai vidámságot, játékot, a megszokott színes forgatagot hozták el a találkozó színpadára. Aki belepillantana műsorukba, annak számára a fellépő gyermekek szüleinek közösségi médiás profiljai – általunk föltáratlan – aranybányát jelenthetnek.
A Kalocsai Mezei Virágok Népdalkörnépművészetet-kedvelő pedagógusok, illetve a büntetés-végrehajtás nyugalmazott hivatásos állományú tagjaiból alakult. Gyakori résztvevői ünnepi rendezvényeknek, dalkörök találkozóinak, dalversenyeknek. Felléptek már Bécsben, a Szent István Bazilikában is az ott megtartott Magyarok Búcsúján, részt vettek a Kapolcsi Művészeti Hetek rendezvényein, és meghívást kaptak az Abasári XXI. Nemzetközi Katona és Bordal Fesztiválra is. Területi minősítőkön kezdetben bronz, később ezüst, majd országos arany fokozatot is elértek már. A Vass Lajos Népzenei Találkozó 2013-as elődöntőjén, majd a ’14-es középdöntőn is arany minősítést értek el.
Az Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus a helyi népszokások, hagyományok, népdalkincs ápolásának letéteményese. Jelenlegi formájában a 90-es évek elején alakult a több évtizedes múltúHagyományőrző Népi Együttes alapító tagjaiból. 2009 óta az Öregcsertői Alapítvány támogatásával működnek, változó taglétszámmal. Külön gondot érdemelnek a környékre jellemző népi motívumokkal díszített, egyedi készítésű fellépőruháik.
A délszláv hagyományokat a Ruzsice Énekkar képviselte a találkozón. A Kalocsai Horvát Önkormányzat kezdeményezésre 2008-ban alakult csoport főleg a Kalocsa környékén, Bátyán és Dusnokon élő rác-horvátok népi és egyházi énekeit dolgozza föl. Állandó közreműködőjük a Kalocsán havonta tartott horvát nyelvű szentmiséknek is, megyénk horvát rendezvényeinek, a dusnoki Rác Pünkösdnek, a Bátyai Prélónak, vagy különböző horvát népdalköri találkozóknak is rendszeres résztvevői – írtuk róluk 2014-ben,az akkori Duna-menti Folklórfesztiválhoz kapcsolódóan megtartott Duna menti rácok I. találkozója kapcsán.
A magyarországi németség kultúrájának egy szeletét a Sváb Hagyományőrző Énekkar és a Herflisek hozták el a népzenei seregszemlére. A hajósi hagyományőrzők a folklórfesztiválokon és az Orbán-napi Borünnepek kulturális kínálatában is következetesen képviselik a magyarországi svábság kultúráját, bemutatva jellegzetes zenei hagyatékukat.
Hagyományőrző programból egyébként szombatra is jutott Kalocsán: akkor tartották az idei szüreti felvonulást a 40 éves Piros Rózsa Táncegyüttes Egyesület és a 30 éves Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület közreműködésével.