Megemlékezés és koszorúzás augusztus 20-án

Miután a reggel fél tízkor kezdődött ünnepi érseki szentmise után a templomból érkező hívek csatlakoztak az Asztrik téren álló országzászló emlékműnél gyülekezőkhöz –így a tervezett 11 órás kezdéshez képest mintegy tízperces csúszással – megkezdődött az ünnepély, amelyet nemzetünk hagyományai szerint a Himnusz és a Szózat közös eléneklése keretezett.

A Markó Mónika konferálásával zajlott ünnepség emelkedett alaphangulatát Romsics Éva szavalata adta meg, aki Antóni Sándor Alkotmányunk ünnepe című versét adta elő.

Képgaléria megtekintése (66 db kép)

Ezt követően Simon Zoltán alpolgármester mondott ünnepi beszédet

„Az ezeréves bástyák rég voltak olyan erősek mit ma”

Beszéde felütéseként Simon emlékeztetett, hogy az idei, 2020-as esztendő kemény megpróbáltatások elé állított mindannyiunkat, ám a mai nap Szent István ünnepe, amikor hallgatóságával közösen emlékezhet az államalapító király művére.

Rámutatott: a szent király nem csak eszmeiségében, de testi valójában is mindmáig köztünk van a Szent Jobb formájában, amely isteni sugallatra mindig azt tette, amit kellett. Fegyvert ragadott, adományozott, vagy elvett, figyelmeztetett, vagy imára kulcsolódott, és egész életében a magyarság egységes, összetartó nemzetté kovácsolásán fáradozott, így az ökölbe szorított kéz nem a fenyegetés jele, hanem a reményt és bátorságot adó tudatosságot sugároz.

Simon Zoltán rámutatott: 1038-as halálával a középkorban szokatlanul hosszú, négy évtizedes uralkodása zárult le, amelynek során befejezte az apja, Géza fejedelem által megkezdett művet.
A két sok mindenben különböző vezető a kor szükségszerűségeit fölismerve, egymás nyomába lépve egy közös cél felé haladt. A szónok – idézve Géza mondását: "vagyok én [mármint Géza] akkora úr, hogy két istent is szolgálhassak" – szembeállította Géza kevélységét és megkeresztelkedése ellenére sem mélységében megélt keresztény hitét, ősi szokásaihoz való ragaszkodását Szent István mély keresztényi hitével és alázatával, amellyel végigment az apja által kijelölt úton.

Múlhatatlan történelmi érdemük, hogy megértették a kor parancsát, felismerték a magyarság válságos helyzetéből kivezető egyetlen utat, amely a középkori keresztény országok rendszerébe történő beilleszkedést jelentette. Ezzel megmentették a magyarságot a pusztulástól, ami nálunk sokkal erősebb és nagyobb népcsoportokkal, besenyőkkel, hunokkal megtörtént.

Simon Zoltán fölidézte, hogy a középkorban állam és egyház szétválaszthatatlanul összekapcsolódott, így az egyházszervezés nagy és szent feladatában is már Géza lerakta az alapokat, amiben keresztény felesége, az erdélyi származású Sarolt befolyása is érvényesült. Fia, István nevelésére, tanítására, oktatására Prágából hívta meg a később a szentek közösségébe mártírhalálával belépő Adalbert püspököt, aki ma a Szent István bazilika védőszentje. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút, és nagy szerepe volt abban, hogy Géza halálának idejére, amikor István átvette a fejedelemséget, a leendő király lelkében már szilárd gyökereket vert a keresztény szellem és a vallásos világnézet.

Az ifjú fejedelem létrehozta a magyar katolikus egyházszervezetet, szerzeteseket hívott az országba, apátságot alapított és kolostorokat építtetett. A keresztény vallással és törvényekkel össze nem egyeztethető dolgokat büntetéssel sújtotta. Műve jogi megerősítése végett követségbe küldte Asztrik apátot II. Szilveszter pápához, aki koronát küldött számára, és felruházta a püspökségek alapításának és egyházi főméltóságok kinevezésének kiváltságával. Így jött létre a magyar egyházszervezet, amelynek részeként Kalocsa is érseki rangra emelkedett, az érseki székbe a ma is a Nagytemplom altemplomában nyugvó Asztrikot emelte.

1000 karácsonyán, egyesek szerint 1001 januárjában Istvánt királlyá koronázták, a nagy mű beteljesedett. Létrejött a szuverén, erős, keresztény, magyar nemzeti királyság.

A szónok emlékeztetett: ezzel a negyven évvel korábban a "magyarok nyilaitól" rettegő nyugatot és a kereszténységet még halálosan fenyegető magyarság a keresztény nyugat előretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszéllyel szemben, évszázadokon át védelmezve Európát az ázsiai hódítók barbárságával szemben, sok magyar harcos hősi halála árán.

Élete végén a mind visszavonultabb királyt fájdalmas megrázkódtatásképp érte fia, Szent Imre herceg halála.

Választania kellett ez Árpád nemzetség egyetlenközvetlen leszármazottja, aki azonban a régi rend és vallás híve, illetve nővére és a velencei dózse közös fia között, aki katolikus szellemű, de nem magyarként nevelkedett.
István az új hit mellett döntött, bízva a magyarság belső erejében,halála előttpedig országát és koronáját a boldogságos Szűz Máriánakajánlotta föl, amire pár nappal korábban, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján emlékeztünk.

Az óta Szent István a nép szívében legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé, és Magyarország eszményévé vált. Benne és vele a korona, királyság, nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze, nemzetfenntartó erővé vált.Szent István közel ezer éve halott, de műve azonban megannyi megpróbáltatás ellenére ma is él. Él a Magyar Államban, a katolikus egyházban, és él a közös nemzeteszmében.

Képgaléria megtekintése (66 db kép)

Simon Zoltán emlékeztetett, hogy pontosan száz éve a nemzetközi politika fondorlatos és igazságtalan nemzetellenes tevékenysége a szülőföldtől fosztott meg sokmilliónyi magyart, vagy szakított az anyaországból, ám nemzetünket ez sem tudta megtörni: akkor is együtt voltunk és együtt vagyunk ma is – hangsúlyozta Simon, hozzátéve, hogy nemzetközi erők újra és újra megtesznek mindent ellenünk. Külföldi erők belföldi támogatásokkal hagyományainkat, életünket és magyarságunkat alapvetően átformáló változásokat akarnak ránk kényszeríteni.
Úgy fogalmazott:

Kontinensünkön háború folyik, itt zajlik a szemünk előtt. Egy szinte láthatatlan, erőszakos, saját kultúránkat meghódítani és kereszténységünket elpusztítani akaró hatalom ellen kell védekeznünk – ez a mi felelősségünk, nem csak a kormányé, hanem minden magyar emberé.Csak az összefogás, az egymásért való kiállás hozhat eredményt – vélekedett Simon, ebben láva okát annak is, hogy a folyamatban lévő világjárvány ellen is sikerrel tudtunk védekezni, a világon kiemelkedő módon alacsony veszteségekkel meg tudtuk védeni egészségünket, életünket, munkahelyeinket, gazdasági lehetőségeinket és fejlődésünknek, amiben döntő jelentősége volt polgári-keresztény kormányunk döntéseinek – mondta Simon Zoltán.

A jövőre tekintve azt mondta a szónok, hogy bíznunk kell abban, hogy erősek vagyunk, együtt tovább tudunk menni a kitűzött úton. Az elmúlt években bizonyítottuk, hogy az újításoknak és változásoknak köszönhetően hazánk a kontinens egyik legdinamikusabban fejlődő és erősödő országává vált, ami reményt ad, hogy egy elöregedő, fogyatkozó nemzetből fiatalodó és gyarapodó, megújuló nemzetté váljon.

Az ezeréves bástyák rég voltak olyan erősek mint ma, építsük hát tovább együtt nagy királyunk örökségét!Végül Szent István napját a keresztény magyar államalapítás, az ezredéves magyar jogfolytonosság emléknapjának, Magyarország születésnapjának nevezte, s így zárta szónoklatát:

Isten éltessen, Magyarország!

Az ünnepség a koszorúk, virágok elhelyezésével zárult

Az István-monogramos országzászló emlékmű lábazatán államalapító királyunk, Szent István és történelmi műve emlékezetére koszorút helyezett elKalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza polgármester és Simon Zoltán alpolgármester a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nevében: dr. Mészáros István kanonok, címzetes prépost, a kalocsai Szent István templom igazgatója, a Kalocsai Református Egyházközség képviseletében Bóna József gondnok és dr. Grabarits István presbiter, valamint a HIT Gyülekezete Kalocsa és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala nevébendr. Simon Zoltán hivatalvezető-helyettesés dr. Tamás Krisztina osztályvezető.

Képgaléria megtekintése (66 db kép)

A továbbiakban a város intézményei, intézményfenntartói, politikai és társadalmi szervezeteinek delegáltjai járultak az emlékműhöz, s elhelyezte ea tisztelet virágait

• a Bajai Tankerületi Központ
• a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
• Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje
• Kalocsa Város Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzata
• a fegyveres és rendvédelmi szervek, így a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság, valamint a Kalocsa Városi Rendőrkapitányság
• a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége- Dél-Alföldi Régió, AKalocsai Honvéd Kulturális Egyesület, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre a Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete, valamint a 24. Harckocsiezred Baráti Kör Egyesület
• az 1956 Magyar Nemzetőrség, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség
• a Történelmi Vitézi Rend, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület, valamint a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége
• a Békés Kalocsáért Egyesület
• a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
• a Kalocsa Jövőjéért Egyesület
• a Kalocsai Lokálpatrióta Egyesület
• a Kereszténydemokrata Néppárt Kalocsai szervezete
• a Magyar Szocialista Párt kalocsai szervezete
• a Mi Hazánk Mozgalom
• a Horvát Önkormányzat Kalocsa
• a Kalocsa Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
• a Német Nemzetiségi Önkormányzat Kalocsa
• a Kalocsai Szent Kereszt Kórház
• a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár
• Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központ
• Kalocsa Városi Polgárőrség, valamint
• a Viski Károly Múzeum

A városi ünnepségek délután fél háromtól a Városházánfolytatódtak az ünnepélyes testületi üléssel, amelynek keretében az idei díjazottaknak kiosztották az önkormányzat kitüntető díjait, valamint a város díszpolgári címét.