Az idén harmadszor megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál leglátványosabb attrakciója, a néptáncegyüttesek zenés-táncos felvonulása vasárnap 15 órakor, nyárias meleg időben kezdődött Kalocsán. A városháza előtt gyülekező helyi és magyarországi, összesen 11 néptáncegyüttes több csoportja között ott voltak a Kalocsa testvérvárosaiból, a szerbiai Kúlából és az oroszországi Polyarnie Zoriból érkezett hagyományőrző együttesek és zenekarok tagjai is. A nagyhírű, egykor ezreket vonzó Duna menti Folklórfesztiválok hangulatát idéző menettáncot és felvonulást a Szent István király úttól egészen az érsekkerti szabadtéri színpadig százak kísérték, tucatjával készültek a telefonos fotók és videók. Az együttesek a Szentháromság tér főszékesegyház előtti részén már legalább ötszáz fős nézőseregnek adtak ízelítőt a nagyszínpadon 16:30 órakor kezdődő folklórműsorukból.
A több száz méter hosszú menetet a kalocsai Liszt Ferenc AMI és a Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület legkisebb táncosai vezették, közvetlenül mögöttük az ifjúsági és a felnőtt csoportok autentikus kalocsai viseletbe öltözött tagjai haladtak. A talpalávalót a Kalocsai Fúvószenekarból alakult együttes, valamint Pogrányi Miklós és zenekara szolgáltatta. Utóbbi még a Szerbiából és az Oroszországból érkezett csoportok repertoárján szereplő dalok egy részét is megtanulta, így a külföldről érkezett táncosok is Pogrányiék muzsikájára ropták.
Mire a fellépések sora megkezdődött, zsúfolásig megtelt a szabadtéri színpad nézőtere, így nagyon sokan az enyhet adó fák árnyékából kísérték figyelemmel a közel két órás néptánc gála szemet-lelket gyönyörködtető produkcióit.
A közönség az első műsorblokkban a Kalocsai Mezei Virágok Népdalkör fellépését, majd a Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület Csajgorás csoportja, ezt követően a Piros Rózsa Táncegyüttes fellépést ismerhette el tapssal.
A folytatásban az oroszországi Polyarnie Zoriból érkezett tánccsoport Fonjuk a kerítést című műsora nyújtott élményt. Alig ült el a taps, a Kúlai Népdalkör – Magyar Művelődési Központ csoportjának Moldvai táncok előadása a közönséget földrajzilag újra vissza röpítette a történelmi Magyarországra.
A Kókáról érkezett, a település nevét viselő néptánc együttes, a kiskőrösi Szivárvány Szlovák Táncegyüttes, majd az Alsónyéki Hagyományőrző Együttes a kitűnő előadásuk mellett a népviseletük sokszínűségéből is bemutatót tartott. Ugyan a színpompás viselet-kavalkádot nem, de a műsor hangulatát bizonyosan megtörte a kúlaiak koreográfiáját és a táncosokat egyaránt dicsérő asszonyverbunk és a tyukodi táncok.
A saját zenekarral érkező Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület Bogyiszlói életképek produkciója végén még a laikusok is azon a véleményen voltak, hogy a profizmus jegyeit felvonultató táncosok bárhol megállnák a helyüket a világon.
A fajszi Szilas Hagyományőrző Néptánc Egyesület Uszódi táncokkal rukkolt ki, így aztán a folklórgálából már csak ezért sem maradhatott ki a híres uszódi gubbantós.
A pünkösdvasárnapi műsorfolyamot záró fináléban aztán valamennyi csoport táncosa a színpadra vonult, az együttesek a közönség végig intenzív tetszésnyilvánítását a vastapssal kísért össztánccal köszönték meg.
Amint a hazai és a vendég együttesek a fellépőruhájuktól megszabadultak, a Platán Rendezvényközpontban Pogrányi Miklós és zenekara muzsikájára kezdődött a Táncház, amely a késő esti órákig tartott.