Bő ötmilliárdos költségvetése van Kalocsának – 102 milliós hiány, ugyanakkora maradvány

A Menza miatt repetáztak?

A polgármester február 8-án terjesztette be először az akkor elbukott javaslatot, ami – Bálint József e heti sajtótájékoztatója tanulsága szerint egyik fő oka volt annak, hogy a kalocsai baloldali önkormányzati többség megvonta a bizalmat Angeli Gabriellától.

Az akkori vita során Angeli nem találta a Menza Kft. beszállítói tartozásainak fedezetét a költségvetésben, ezért azt kérdezte:

Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat nem kíván helytállni a Kft. tartozásaiért? Erre Bálint József akkor azt felelte, hogy ez nem azt jelenti, arról külön napirend szól majd, amihez el kell készülnie a zárómérlegnek. Ezt végül február 22-én terjesztették a testület elé, és az akkor meghozott döntés értelmében a cég felszámolás alá került.

UGYANAKKOR AZT IS ELMONDTA BÁLINT JÓZSEF, HOGY LEVÉLBEN KÉRELMEZTE A KORMÁNYZAT FELÉ, HOGY NYÚJTSANAK PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGET A CÉG TARTOZÁSÁNAK RENDEZÉSÉHEZ.

Erre a Kft. közelgő végjátékának tárgyalásakor még visszatérünk majd.

Később Simon Zoltán is csatlakozott Angeli aggályaihoz a Menza Kft. tartozásaival kapcsolatban. Simon egy levélről is beszélt, amennyiben a legnagyobb követelést támasztó beszállítók kérik az önkormányzatot, hogy rendezze a tartozást, tekintettel az ő jóhiszemű beszállítói magatartásukra. A polgármester válaszából kiderült, hogy e levelet a végelszámolónak adta át hatáskör híján.

Simon szerint a kormányzat sok esetben nyújt rendkívüli támogatásokat, valamely építő jellegű cél érdekében, de egy Kft. rossz gazdálkodásának következményeinek rendezésében nem várható el, és erkölcsi alapon is a városnak kellene helytállnia ezért a tartozásért a képviselő álláspontja szerint.

Növekvő létszám, negyedmilliárd növekedés a személyi juttatásoknál

Simon Zoltán a február eleji ülésen a személyi juttatások rovatban föllelhető 230 milliós növekedés eredetére volt kíváncsi, azt tudakolván, hogy ilyen mértékű növekedés adódhat-e pusztán a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének hatásával.

Másrészt arra is kíváncsi volt, hogy a létszámkeret 9 fős növekedését mi indokolja, és hol jelentkezik.

A választ Molnár Gábor pénzügyi osztályvezető adta meg, megerősítve, hogy a személyi juttatások növekedése nagyrészt a minimálbér-növekedéséből és garantált bérminimum emeléséből ered, de

IGEN JELENTŐS RÉSZT TESZ KI A SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSÉBŐL A NYERTES EFOP-PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS, JELENTŐS SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZEGE.

Csak a Kulturális Központnál 3 nyertes pályázat van, az önkormányzat részben konzorciumi keretek közt 2 tervezett pályázattal számol, egy pályázat a múzeumi, levéltári intézményrendszer fejlesztését célozza, és az EFOP-os, humán jellegű projektek azok természetéből fakadóan igen jelentős arányú bér jellegű juttatást tartalmaznak.
Bár ezt külön nem gyűjtötte ki az osztályvezető, de úgy becsülte, hogy ezeknél a projekteknél átlagosan a költség felét, kétharmadát a bér jellegű juttatások teszik ki.

A KILENCFŐS NÖVEKEDÉS ABBÓL ADÓDIK, HOGY A KALOCSAI KÖZÉTKEZTETÉSI INTÉZMÉNY ÁTVETTE A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉTKEZTETÉS FELADATÁT.

Vele átvett kilenc fő plusz létszámot is a feladatellátáshoz, ami új tételként jelentkezik az intézmény költségvetésében.

Simon nem tudta elfogadni, hogy a nyert pályázatok költségeit az önkormányzatnak kell fizetnie, mert azokat, bennük a fölmerülő személyi juttatásokat tartalmazza a pályázat
Azonban Molnár Gábor viszontválaszában világossá tette, hogy ezeknek a kiadásoknak a bevételi oldala is betervezett, tehát a pályázati támogatás a költségvetésbe beépül bevételként, és abból a forrásból fedezik a megfelelő kiadásokat.

Furcsa szám Simon szerint a dologi kiadásoknál jelentkező, rendkívüli mértékű növekedés, ugyanis ez a tétel 450 millióval több az előző évinél. Simon szerint majdhogynem véletlenszerűek ezek a számok. Ugyanez az előirányzat 2016-ban 726 millió, ’17-ben 567 millió, ’18-ban 1 milliárd forint a dologi költségre, aminek némi ingadozása érthető, de ilyen szélsőséges változásával kapcsolatban Simon értetlenségét fejezte ki, és az szerinte az átgondolatlanságot jelzi.

Molnár Gábor szerint azonban egy költségvetés pontosságát nem egy másik év adataival összevetve lehet ellenőrizni, hanem az éves zárszámadáskor megjelenő, valóban teljesült tényszámokat kell összevetni a tervezett előirányzatokkal.

A dologi kiadások növekedésével kapcsolatban csak az önkormányzati nyertes projektekben – pontosan hivatkozott helyen részletezve – 341 millió dologi kiadás tervezett. Az EFOP-projektek nagyrészt bér, járulék és dologi jellegű kiadásokat tartalmaznak.

Ezt Bálint József úgy összegezte, hogy a sok nyertes pályázat miatt lett ilyen magas a dologi kiadás, és részben azért nőtt meg ennyire a személyi jellegű kiadás előirányzata is. A polgármester hozzátette: természetesen minden projektnek van saját költségvetése, azok épülnek be a város költségvetésébe, és azoknak mind a bevételi, mind a kiadási oldalát szerepeltetni kell.

Mindezekre Simon azzal válaszolt, hogy a költségvetés számai valóban évről évre változnak, és azok megbízhatóságának mértéke valóban a kezdeti terv és a megvalósult adatok közti eltérés nagysága.
Ennek fényében fölidézte, hogy 2016-ban 20 millió, ’17-ben 53 millió volt az eltérés a kezdeti terv és a teljesült tényszám között, ami szerinte nem olyan kevés, hogy jelentéktelennek tekintsük.

Bálint József azt kérte, hogy amelyik képviselő nincsen tisztában a költségvetéssel és az államháztartási törvénnyel, az tanulmányozza. Ugyanis ha egy új pályázatot nyer el a város, annak be kell épülnie a költségvetésbe, „és örülünk neki”.

A vita végén Katus Attila ismertette a pénzügyi bizottság 5 igen, két tartózkodás mellett elfogadott támogató álláspontját, majd a vita igen mérsékelt hangnemére és – a polgármesteren és az osztályvezetőn kívül – mindössze két felszólalóra tekintettel némi meglepetésre a képviselők elutasították a javaslatot.

Nem meglepetés. Megyünk tovább. – zárta a napirendet Bálint József, bár akkor még nem volt világos, hogy mire utal ezzel.
Utólag valószínűsíthető, hogy az Angeli Gabriella képviselővel ekkorra már megromlott bizalom jele volt. Később Bálint József úgy nyilatkozott, hogy ez a döntés – illetve a képviselő asszony hiányzó szavazata – jelentett fordulópontot Angeli Gabriella megítélésében a baloldali városvezetés és képviselők részéről, aminek következménye lett a visszahívása posztjairól.

Második menet: néhány módosítással már átment

A cikkünk bevezetőjében is említett két kérdésben módosították a költségvetést olyan tartalommal, hogy kétmillióról mintegy tizenhatmillió forintra megemelték a tartalékkeretet. Az átcsoportosítás forrása a nyugdíjasoknak a karácsonykor jutatott 2000 forintos ajándékpénzek fedezete volt, a másik tételt a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár keretéből a városi rendezvények lebonyolítására betervezett túlóra céljuttatás bruttó 2 milliós összege és járulékai adják, ami 2,4 millió forintra rúg. Emellett a cégek összevonása is megtakarítás hoz majd, ami a költségvetésben a későbbiekben jelentkezik.

A takarékosság jegyében a második félévi kétezer forintok felfüggesztésre kerültek. Ezt dr. Bálint József mondta a költségvetés vitája kapcsán, hozzátéve, hogy azt kiemelték és átrakták a tartalékkeretbe.

Így a költségvetés elfogadásával csak a húsvéti keretet fogadta el a képviselő testület, a többi későbbi döntést igényel. Erről is beszélt a már említett sajtótájékoztatóján a polgármester, amikor az ülésen elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy ha a város pénzügyi helyzete azt lehetővé teszi, akkor a képviselők dönthetnek a karácsonyi pénzek forrásának visszaállításáról.

Hasonlóképp nyilatkozott testületi ülésen a pénzügyi bizottságnak a költségvetés elfogadását támogató álláspontját ismertető Katus Attila bizottsági elnök is, aki a bizottság nevében ígéretet tett arra, hogy a nyugdíjasoknak szánt, a tartalékképzés érdekében zárolt, második összeget – hogyha novemberben úgy látja az önkormányzat, hogy van rá fedezet – a bizottság javasolni fogja a testületnek visszahelyezni az eredeti előirányzatba, kifizetésre.

A testület többi tagja nem kérdezett, és nem szólt hozzá ezúttal a vitához sem, így a szavazás következett. Annak során 7 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett megkapta a szükséges támogatást. Döntésük értelmében Kalocsa város és intézményei költségvetésének

FŐÖSSZEGE: 5.088.567.000 FORINT.

Ebből

• 4.738.567.000 költségvetési bevétel
• 150.000.000 belső finanszírozási bevétel,
• 200.000.000 külső finanszírozási bevétel.

A másik oldalon

• 4.840.623.000 költségvetési kiadás,
• 247.944.000 finanszírozási kiadás,
• 102.056.000 forint költségvetési hiány jelentkezik.

AZ UTOLSÓ SORBAN JELZETT, 102 MILLIÓS HIÁNYT AZ ELŐZŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI MARADVÁNYÁVAL FEDEZIK.

Így teljesül a számviteli törvény kritériuma: a költségvetés külső finanszírozású működési költségvetési hiánytól mentes.