2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 394 Ft   : 362 Ft Benzin: 615.4 Ft/l   Dízel: 656.6 Ft/l   Írjon nekünk

Sokáig elhallgatott nemzeti tragédiánk, a doni katasztrófa – Ez történt 80 éve a Don-kanyarnál

Illés György Cinó  |  2023. 01. 19., 12:23

1943. január 12-én indult meg a szovjet offenzíva a Don-kanyarnál, és kevesebb mint egy hét alatt kiteljesedett a magyar hadtörténet egyik, ha nem a legsúlyosabb tragédiája, amely a „doni katasztrófa” néven vonult be a történelembe. Azoknak a kegyetlen, hideg napoknak, az oda vezető eseményeknek és az utókor számára a kommunista korszak elhallgató politikája miatt csak apránként ismertté vált következményeknek a felidézésével emlékezünk meg az áldozatokról, dr. Kovács György nyugalmazott honvéd ezredesnek a kalocsai városi megemlékezésen, január 15-én, vasárnap a doni emlékműnél elhangzott beszéde alapján.

A megemlékezésről és koszorúzásról önálló cikkben már beszámoltunk, ahogyan a környékbeli katonai hagyományőrző csoportok szervezte, korhű katonai ruházatban teljesített emléktúráról is írtunk.
E cikket kizárólag a történelmi események fölidézésének szenteljük, Kovács György beszédének kivonatos, szerkesztett formában történő közlésével.

Dr. Kovács György nyugalmazott honvéd ezredes
Forrás: KALOhírek


Magyarország belesodródott a háborúba

A Trianonnál igazságtalanul megcsonkított Magyarország az 1930-as években köteleződött el Németország támogatására, aminek eredményeként, az első és második bécsi döntésekkel a Trianon előtti Nagy-Magyarország 35%-a újra hazánk birtokába kerülhetett. Hazánk 1940. november 20-án csatlakozott a németek vezette Háromhatalmi Szerződéshez, majd négy hónappal később részt vett Jugoszlávia lerohanásában. Ezzel a két lépéssel Magyarország végérvényesen Németország oldalára állt.

MIUTÁN A NÉMETEK 1941. JÚNIUS 22-ÉN HADÜZENET NÉLKÜL MEGTÁMADTÁK A SZOVJETUNIÓT, ÖT NAPPAL KÉSŐBB MAGYARORSZÁG HADAT ÜZENT A SZOVJETUNIÓNAK, ÉS EZZEL BELÉPETT A II. VILÁGHÁBORÚBA.

A németekkel együtt a magyar haderő három hónapig szinte akadály nélkül valósította meg a Barbarossa-tervet, szeptember 30-ától Moszkva előtt lelassult a német támadás, sőt, december 6-ától szovjet ellentámadás indult, megingatva a németek legyőzhetetlenségének mítoszát.

1942. január 6-án a Német Kormány és a hadvezetés kérte, hogy az 1942 nyarára tervezett offenzívában jelentékenyen vegyen részt a magyar haderő, amire a magyar kormány igent mondott.

A doni katasztrófa előzményei

Németország első jelentős veresége után, május 12-én újabb szovjet ellentámadás indult D-Dny irányába, majd június 10-én megkezdődött a Kék-hadművelet a Szovjetunió déli területei ellen, amelyben már a 2. magyar hadsereg is részt vett.
A második magyar hadsereg a németek által megígért nehézfegyverek, műszaki felszerelés hiányával küszködve április 17-én indult el Magyarországról, és június 27-re 1200 km-es vasúti szállítással érte el a frontvonalat, hogy onnan Voronyezs felé 300 km-t harcolva jusson el a Don partjáig, és tartsa meg azt.
Tőlük északra a 2. német, délre a 8. olasz hadseregnek kellett ugyanezt a feladatot végrehajtania.

Az előrenyomulás a Donig és a Volgáig szeptemberig tartott.
A hadsereg egyik vezérkari tisztje, Lajtos Árpád így jellemezte az ekkora kialakult helyzetet:

1942. szeptember végével leharcolt, létszám és anyag tekintetében erősen megfogyatkozott, önbizalmában legalábbis megrendült magyar hadsereg állt a Don partján, vele szemben már minden vonatkozásban fölényes ellenfél. Mind ez ideig elmaradtak azok a kiegészítések, amelyeket induláskor kilátásba helyeztek, és az eddigi események során nélkülözhetetlennek is bizonyultak. A doni magyar hadsereg mindinkább úgy érezte, hogy otthon már „leírták”. A tél küszöbén állunk, de az ehhez szükséges segítségből eddig semmit nem láttunk. Mindenki a váltást várja.”
MIVEL EKKOR A NÉMETEK MÁR MINDEN ERŐFORRÁSUKAT SZTÁLINGRÁDRA ÖSSZPONTOSÍTOTTÁK, A HADSEREG ELLÁTÁSA EGYRE HIÁNYOSABBÁ VÁLT, A VESZTESÉGEKET NEM PÓTOLTÁK.

A hadsereg védelmi állások kiépítésébe kezdett, ami az anyagi erőforrások hiánya miatt vontatottan haladt. A felszerelés, ruházat elhasználódott, a legénységet demoralizálta az arcvonalban felváltás nélkül töltött hosszú idő.

A védendő arcvonal hossza jóval meghaladta a hadsereg létszáma által indokoltat: az ekkorra már 80-90 ezer harcoló létszámúra gyengült hadseregnek mintegy 200 km-nyi frontot kellett védenie, amelyen két erős szovjet hídfő is volt. Így

A KIÉPÜLT MAGYAR VÉDŐVONAL PAPÍRVÉKONY VOLT, TARTALÉKOK, MÉLYSÉG NÉLKÜL.

Több szakaszon a védelem helyett gyakorlatilag csak folyammegfigyelést sikerült megvalósítani.

HIÁNYOZTAK AZ EREDMÉNYES VÉDEKEZÉSHEZ SZÜKSÉGES, ELSŐSORBAN PÁNCÉLTÖRŐ FEGYVEREK.

A védelem azon a feltételezésen alapult, hogy a szovjet erőket leköti a Sztálingrádi csata, és nem lesznek képesek támadó hadműveletekre. Ezért a németek minden meglévő szállítási kapacitást Sztálingrád ellátására vetettek be, a magyar hadsereghez szinte semmi nem érkezett. A hadseregcsoport nem tudott elegendő mennyiségű takarmányt szállítani, ezért a hadsereg már szeptember végén kénytelen volt a lóállomány nagy részét visszavonni a front mögé 150–200 km-re. Ennek következtében

GYAKORLATILAG MEGBÉNULT A HADSEREG BELSŐ ELLÁTÓ-HÁLÓZATA. AZ ARCVONALBAN LÉVŐ CSAPATOK ALIG-ALIG KAPTAK FŰTŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAGOT, AKADOZOTT AZ UTÁNPÓTLÁS.

Ezzel egy időben a szembenálló szovjet csapatok minőségében és felszereltségében jelentős javulás volt megfigyelhető: a fogságba esett szovjet katonáknál amerikai húskonzervet, vadonatúj fegyvereket és egyenruhát találtak.
Egyre aktívabbá vált a szovjet tüzérség is.

AZ OROSZ TÉL BEKÖSZÖNTÉVEL A HIÁNYOSSÁGOK EGYRE SÚLYOSABB PROBLÉMÁKAT OKOZTAK.

A téli felszerelés hiánya miatt sok volt a fagysérült, a hiányos táplálkozás és fűtés tömeges megbetegedésekhez vezetett. A mínusz 30-40 fokos hideg és a felszerelésbeli hiányosságok harccselekmények nélkül is súlyos veszteségeket eredményeztek.
Elsősorban az eredménytelen hídfő harcok során elszenvedett

VESZTESÉGEK PÓTLÁSÁRA ÉS A HARCOLÓ LEGÉNYSÉG EGY RÉSZÉNEK FELVÁLTÁSÁRA A MAGYAR HADVEZETÉS 1942 VÉGÉN ÚJ EGYSÉGEK KIKÜLDÉSÉRŐL HATÁROZOTT.

November végén és december elején már kb. 35 ezer főnyi felváltó alakulat állomásozott a frontvonal mögött 100–200 km-es távolságra. A felváltásra 1943. január 13. és 20. között került volna sor. A honi csapatok készleteit kímélendő, a felváltó csapatok kiküldése csökkentett fegyverzettel és felszereléssel történt.
A terv szerint a felváltandó csapatok adták volna át fegyverzetüket a helyükre érkezőknek, beleértve az egyes katonák puskáit is.

1942 NOVEMBER VÉGÉN, A SZTÁLINGRÁDNÁL TÖRTÉNT, SIKERES SZOVJET ELLENTÁMADÁS ÉS A NÉMET CSAPATOK BEKERÍTÉSE UTÁN VÁRHATÓ VOLT EGY SZOVJET TÁMADÁS – ENNEK VESZÉLYÉT A HADSEREG VEZETÉSE HELYESEN MÉRTE FÖL.

Intézkedéseket sürgettek először a szövetséges német parancsnokság részéről, majd mivel semmi nem történt, a magyar főparancsnokságtól. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy az 1. magyar páncéloshadosztályból és további német páncélos egységekből erős köteléket szerveztek.
Ez volt az úgynevezett Cramer-csoport, amely az esetleges szovjet támadás ellen gyorsan bevethető hadseregtartalékot képezett.

Reménytelen harc az urivi hídfőnél, hatalmas túlerő ellen

A SZOVJET 40. HADSEREG EGY ÓRÁS TÜZÉRSÉGI ELŐKÉSZÍTÉS UTÁN 1943. JANUÁR 12-ÉN DÉLELŐTT TÍZ ÓRAKOR INDÍTOTTA MEG A VORONYEZSI FRONTON A HADMŰVELETÉT.

Ennek célja a 2. hadsereg területén lévő vasútvonalak fennhatóságának megszerzése volt.
A támadás az urivi hídfőből való kitöréssel kezdődött.

A SZOVJET TÚLERŐ ÉLŐERŐBEN 2,7-SZERES, TÜZÉRSÉGBEN 5-SZÖRÖS, PÁNCÉLOSOKBAN 1,3-SZERES VOLT.

A hivatalos magyar jelentés szerint

AZ ITT VÉDEKEZŐ IV. HADTEST 7. KÖNNYŰ HADOSZTÁLY 4. GYALOGEZREDE A NAGY HIDEG ELLENÉRE HŐSIESEN HARCOLT, AZ ELSŐ TÁMADÁSOKAT VISSZAVERTE, DE NAGY VESZTESÉGEKET SZENVEDETT.

Ez volt az első eset, hogy magyar katona támadásban látta a szovjet csapatokat, ami félelmetes volt tömeges mérete és gyorsasága miatt – eddig csak üldözést és hídfőharcot tapasztalhattak.
A hadsereg-parancsnokság kérte az arcvonal legdélebbi részén, az Urivi hídfőtől távol állomásozó Cramer-csoport bevetését, ám ezt a németek megtagadták, úgy gondolván, hogy ez még nem az „igazi” támadás, és a Cramer-csoportból csak egy német páncélosköteléknek, 27 elavult skodaT-38-asnak és 9 rohamlövegnek adott parancsot az ellentámadásra.
Az Urivi hídfőtől északra védekező III. hadtest is küldött erősítéseket, de ezek a nagy hó és hideg miatt nem értek oda időben, a behavazott utakon a páncélosok is elakadtak.

Másnap a szovjetek további erőket vetettek be, és 10 km-es fronton teljesen áttörték a IV. hadtest védelmét.

A HAVAS, NYÍLT TEREPEN A KIÉPÍTETT ÁLLÁSOK HIÁNYA MIATT AZ ELSŐ VONALBÓL KISZORÍTOTT HONVÉDEK NEM TUDTAK ÚJ ARCVONALAT KIALAKÍTANI, ÉS VISSZAVONULÁSBA, HELYENKÉNT MENEKÜLÉSBE KEZDTEK.

EZEN A RÉSEN ÖZÖNLÖTTEK ÁT A SZOVJET EGYSÉGEK, ÉS ÉSZAKRA KANYARODVA A III. HADTEST HÁTÁBA KERÜLTEK.


„NEM LETTEK ’HŐSÖK’…”
Dr. Kovács György, a 2023. évi kalocsai megemlékezés szónoka itt személyes szálat is fűzött beszédébe:„Ebben a hadtestben harcolt tartalékos tisztként két későbbi középiskolai tanárom, akiknek a visszavonulás során sokan köszönhetik életüket, hiszen a bekerítésükből adódó reménytelen helyzetben hatáskörükben leállítottak minden harctevékenységet, a menekülést megakadályozták, és a hadifogságot választották, így hamarosan védett táborba kerültek, majd előbb-utóbb a többségük hazatért, nem lettek hősök.”


JANUÁR 14-ÉN A SCSUCSJEI HÍDFŐBŐL IS KITÖRTEK A SZOVJET CSAPATOK.

Egyidejűleg a hadsereg VII. hadtest és déli szomszédja, a 8. olasz hadsereg ellen is megindult a támadás, amely gyorsan teret nyert, és

AZ ÁTTÖRŐ SZOVJET CSAPATOK ÉSZAK FELÉ FORDULTAK, A MAGYAR ARCVONAL MÖGÉ.

Ekkor került sor a támadó szovjet T-34-esek és a 700. páncélos csoport T-38-as harckocsijai közötti ütközetre, amely a német páncélosok súlyos vereségével végződött, a 36-ból 3 harckocsi és 3 rohamlöveg tudott visszavonulni.
Súlyos veszteségeket szenvedtek a támadók is: január 15-ig az Urivi hídfőből támadó 132 páncélos közül 83-t vesztettek el a szovjetek, tehát

EKKOR MÉG A MAGYAR CSAPATOK ÉS A SEBTÉBEN BEVETETT NÉMET ERŐSÍTÉSEK MINDEN HIÁNYOSSÁG ELLENÉRE KÉPESEK VOLTAK A KEMÉNY ELLENÁLLÁSRA.

A német felső hadvezetés megtiltotta a Cramer-csoportnak, a sztálingrádi arcvonalon a német hadsereg egyetlen tartalékának bevetését, és

ismét megtiltották a magyar hadseregnek a visszavonulást:

„Az utolsó emberig kitartani a Donnál”

JANUÁR 15-RE AZ ARCVONAL TÖBB DARABRA SZAKADT, TÖBB ALAKULATOT, KÖZTÜK A TELJES III. HADTESTET TELJESEN BEKERÍTETTEK.

A súlyos helyzet kialakulásában kulcsszerepe volt annak is, hogy a hadsereg parancsnoksága betű szerint ragaszkodott a visszavonulást megtiltó parancshoz, még akkor is, amikor a német összekötő törzs vezetője egyértelműen célzott arra, hogy ő a visszavonulásra engedélyt parancs szerint nem adhat, de a hadseregparancsnok ezt megteheti, mert ő nem a német hadsereg tisztje.

A támadás több helyen a felváltás közben lévő csapatokat ért, a menekülő csapatok összekeveredtek a fegyvertelen felváltó alakulatokkal.

AZ ARCVONAL ÓRÁK ALATT FELBOMLOTT, A KATONÁK RENDEZETLEN TÖMEGBEN MENEKÜLTEK HÁTRA.

Máshol a védekezést irányító parancsnokok rendelték el, hogy a fegyvertelen felváltó csapatok azonnal vonuljanak hátra. Ennek hatására sok reményvesztett honvéd eldobta fegyverét, és csatlakozott a visszavonulókhoz.

Az összeomlás

Január 17-re a hadsereg már felbomlóban volt. Hiába vetették most már be a Cramer-csoportot, a szovjetek megállíthatatlanul törtek előre, és már a hadsereg-főparancsnokságot fenyegették. A német összekötő törzs továbbra is a visszavonulást megtiltó parancsokat adott át, de szóban jelezték, hogy a „parancsokat a helyzetnek megfelelően kell kezelni”.
Ekkorra azonban

MÁR NEM VOLT KINEK TOVÁBBÍTANI A PARANCSOKAT.

Aki még nem esett el vagy nem fagyott meg, menekült nyugat felé, ahogy tudott.
Január 18-án a bekerített III. hadtest kivételével már nem voltak magyar csapatok a Donnál.

A gyorsan mozgó szovjet ékek – harckocsik és sígyalogság - mélyen benyomultak a vonalak mögé.

AZ ELLENÁLLÁST MEGKÍSÉRLŐ CSOPORTOSULÁSOKAT MEGSEMMISÍTETTÉK, AZ ELLEN NEM ÁLLÓ MENEKÜLŐKET LEFEGYVEREZTÉK,

de utána hagyták őket tovább menekülni.

A FEGYVERTELENEKET NEM BÁNTOTTÁK. EZÉRT MÉG TÖBBEN DOBÁLTÁK EL FEGYVEREIKET, ÉS VÁNSZOROGTAK A HÓMEZŐKÖN KERESZTÜL NYUGAT FELÉ.

A felbomlott alakulatok a rendes utakat elkerülve vonultak vissza, egyrészt szovjet légitámadásoktól, másrészt saját tisztjeiktől és tábori csendőrségüktől való félelmükben.
Több összecsapásra került sor a rendezettebben visszavonuló és jobban felszerelt német csapatokkal, akik a honvédek maradék felszerelését erőszakkal elvették, illetve nem engedték őket az általuk megszállt falvakban éjszakázni.

A RENDKÍVÜLI HIDEGBEN MINDEN ÉJSZAKA A LEGYENGÜLT, LERONGYOLÓDOTT EMBEREK SZÁZAI FAGYTAK HALÁLRA.
MELEGEDNI, MEGPIHENNI AZ ELPUSZTÍTOTT, FELGYÚJTOTT FALVAK TÜZÉNÉL TUDTAK, TÁPLÁLÉKUL A MEGFAGYOTT LOVAK HÚSÁT ETTÉK.

A késve bevetett Cramer-hadtest a szovjet előrenyomulást megakadályozni már nem tudta, maga is felmorzsolódott. A visszavonulást fedező 1. magyar páncéloshadosztálynak 10 nap után 500 katonája, 1 páncélosa és 1 rohamlövege maradt.

A REPÜLŐCSAPATOKAT A TÁBORI REPTÉREN BEKERÍTETTÉK, EZEK ESZKÖZEIK FELROBBANTÁSA UTÁN JANUÁR 20-ÁN GYALOGHARCBAN, SÚLYOS VESZTESÉGEK ÁRÁN TÖRTEK KI NYUGAT FELÉ.

Visszavonulás közben mintegy ezer lemaradt sebesültet mentettek meg a fagyhaláltól.
A hadseregtől elvágott és bekerített III. hadtestet az északról szomszédos 2. német hadsereg kötelékébe rendelték. A hadtestet a német csapatok visszavonulásának fedezésére utasították, ugyanakkor felszerelést, ellátást nem adtak.
A németek ebben a körzetben is minősíthetetlen, megalázó módon bántak a honvédekkel, megtiltották, hogy az utakat használják, vagy éjszakára behúzódjanak a falvakba. A visszavonuláskor inkább felrobbantották készleteiket, mintsem átadták volna azt az utóvédet tartó honvédeknek.

ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – MEGLEHETŐSEN SZOKATLAN MÓDON – A PARANCSNOK A HADTESTET FELOSZLATTA:

Ezek után kénytelen vagyok mindenkinek saját belátására bízni a jövendőjét, mivel élelmet, lőszert és végrehajtható feladatot adni nem tudok.”A III. hadtest katonái kisebb csoportokban, ki a visszavonuló németeket követve, ki saját maga által talált úton próbált nyugat felé jutni. A február eleji tíz-tizenkétezres létszámból nagyjából hétezer honvéd jutott ki a gyűrűből.


Hazatérés hatalmas veszteségekkel

A hadsereg maradékát a Dontól mintegy 100 km-re nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig hozzávetőleg 17.000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten, voltak, akik majd' 300 km-t gyalogoltak.

SZÁZADNÁL NAGYOBB SZERVEZETT EGYSÉG NEM ÉRKEZETT VISSZA.
AZ EGÉSZ HADSEREGNEK MINDÖSSZE HAT LÖVEGE MARADT MEG.

A 207 EZER EMBERBŐL ELVESZETT MINTEGY 128 EZER. AZ ELESETTEK ÉS FOGSÁGBA ESETTEK PONTOS SZÁMÁT MEGÁLLAPÍTANI NEM LEHET, ÉS EZEK NAGY RÉSZÉNEK SORSÁRÓL SEM SOKAT TUDUNK.

Január 24-én A hadseregparancsnok kiadta hírhedt, „A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét…” kezdetű hadparancsát, amelyben a katonákat gyávasággal vádolta, és drasztikus fegyelmező intézkedéseket rendelt el.

FEBRUÁR 1-JÉN A III. HADTESTPARANCSNOK UTASÍTÁST KAPOTT, HOGY A HADTEST TÖRJÖN KI ÉSZAKNYUGATI IRÁNYBAN, FEDEZZE A NÉMETEK VISSAVONULÁSÁT.

A hadtestnek ekkorra már nem volt élelmiszere, nehézfegyverzete, és puskánként alig 10 tölténye maradt.
Február 2-án Paulus német tábornok kapitulált Sztálingrádnál, miután a háborús propaganda a németek hősiességének dicsőítése mellett a 2. hadsereget okolta a voronyezsi fronton elszenvedett vereségért.

A régi magyar katonai hírnévhez méltó, hősies helytállás

A FEBRUÁR 8-IG TARTÓ TÉLI HADMŰVELETEK SORÁN A HIÁNYOS FEGYVERZETTEL, FELSZERELÉSSEL, TÉLI RUHÁZATTAL RENDELKEZŐ MAGYAR CSAPATOK ERŐN FELÜLI HELYTÁLLÁST TANÚSÍTOTTAK A HARCOK ÉS A VISSZAVONULÁS ALATT.

MEGAKADÁLYOZTÁK, HOGY A SZOVJET HADSEREG TELJESEN MEGSEMMISÍTSE A DON MENTI ARCVONALAT VÉDŐ MAGYAR, NÉMET ÉS OLASZ SEREGTESTEKET.

Az 1943. március 12-ei hadseregparancs már elismeréssel méltatta a magyar katonák bátorságát:

A magyar királyi 2. honvéd hadsereg a Don mentén mélység nélküli, gyéren megszállt, nagy kiterjedésű védőállásban a januári nagy orosz támadás elleni küzdelemben becsülettel állta a harcot. A hadsereg színe-java ott veszett a nagy túlerővel szemben vívott csatáiban, de elérte azt, hogy ellensége is felmorzsolódott. (…) Hódolattal álljunk meg hősi halottaink, sebesülteink ezrei előtt, dicsőség nevüknek, hála és elismerés illesse őket. ...”

AZ 1943. ÁPRILIS 4-ÉN KELT HADSEREGPARANCS UTOLSÓ BEJEGYZÉSE PEDIG MÁR ÍGY HANGZIK:

Az eddig beérkezett harcjelentésekből és egyéb adatokból megállapítható, hogy a 2. magyar hadsereg a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot, sőt a hadsereg egyes csapattestei és ennél magasabb kötelékei olyan ragyogó fegyvertényekkel tűntek ki, melyek a régi magyar katonai hírnévhez mindenben méltóak, és felveszik a versenyt bármely hadsereg kimagasló fegyvertényeivel.”A hadsereg maradványait április 24-én elkezdték hazaszállítani, a hadsereg-parancsnokság működését április 30-án beszüntette.

AZ UTOLSÓ VONAT MÁJUS 30-ÁN INDULT, AMELLYEL A HADSEREGPARANCSNOK IS HAZATÉRT.

A tanulság

Akkor és ott, olyan körülmények között rendkívüli hősiességnek számított, hogy a fagy sérült, kimerült és rosszul felszerelt magyar katonák szembeszálltak a sokszoros túlerőben lévő ellenséggel – értékelte végül a történteket dr. Kovács György, akinek elismerése honvéd ezredesként talán még nagyobb súlyú is bármilyen történész megállapításainál.

MÉLTÓ TEHÁT TISZTELEGNÜNK HŐSI HALOTT KATONÁINK ÉS AZ ÁLDOZATOK TETTEI ÉS EMLÉKEI ELŐTT A DONI KATASZTRÓFA 80. ÉVFORDULÓJÁN!

A TANULSÁG PEDIG EZ:

Valós nemzeti érdekek hiányában, vagy ellenében nem szabad, nem érdemes, de veszélyes is háborúskodni, háborúba sodródni!”


Forrás: KALOhírek

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2024. 03. 18., 11:53
Egy szemléletformáló előadás keretében az érdeklődők megtanulhatják a telepítés helyes módját, majd ezt követően a gyakorlatban is létrehozhatnak egy igazi esőkertet. Még >>>
2024. 03. 14., 09:29
Egy B kategóriás jogosítvány körülbelül félmillió forintba kerül, azonban 2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak. Még >>>
2024. 03. 12., 15:13
Az idegenek vezetékes telefonon hívják fel a gyanútlanokat, és azzal a történettel állnak elő, hogy közeli hozzátartozójuk bajba keveredett, ami miatt a rendőrök elvitték őket, de bizonyos összeg fejében kikerülhetnek a rendőrségi őrizetből. Még >>>
2024. 03. 11., 09:59
Dr. Filvig Géza a polgármesterjelölt, és négy új képviselőjelölt van a csapatban, akiket a sajtóeseményt követően rövid bemutatkozásra kért a városi televízió. Még >>>
2024. 03. 10., 08:39
Fontos összetartó tevékenységüket, amivel a nyugdíjasok életét színesítik, Kalocsa Város Önkormányzata a jövőben is maximálisan támogatja. Még >>>
2024. 03. 09., 11:44
Helyszíni beszámolók szerint rengeteg a tűzoltó a népszerű hotelnél. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK