Új adósarc a láthatáron? – Nem szavazták meg a hivatali apparátus jutalmazását

A negyedévi rendes költségvetés-módosítás elkészítését törvény írja elő. Annak tartalmaznia kell az előző időszakban hozott döntések pénzügyi következményeinek átvezetését, megjelenítését a költségvetésben. Most ezen kívül a hivatali dolgozók „jutalmazására” is tartalmazott átcsoportosítást a javaslat. Mint kiderült

ez valójában egy burkolt egyszeri bérrendezés volna inkább,

amely a jövedelem arányában minden dolgozót megilletne, amivel az állami szféra különböző szegmensei közt kialakult bérfeszültséget orvosolnák ideiglenesen. Ez most e formában nem ment át, ami azt is jelenti, hogy a negyedévente előírt költségvetés-módosításnak még egyszer neki kell futnia a testületnek.

Megtakarítások?

A módosításról folytatott múlt csütörtöki vitában dr. Angeli Gabriella a jogi bizottság részéről azt kérdezte, hogyan maradhatott ennyi tartalék a polgármesteri keretben.
Molnár Gábor pénzügyi osztályvezető válaszából kiderült, hogy jellemzően egyes olyan betervezett, de itt el nem költött tételekből adódik a maradvány, mint például a polgármesteri hivatal takarítása, amit a Vagyonhasznosítási Kft.-vel kötött, érvényes szerződés már tartalmazott. Ilyen tételekből adódik a „megtakarítás”.
Később Bolvári Ferdinánd költői kérdéssel világított rá, hogy ez valójában nem megtakarítás, hiszen a munkát el kell végezni, ki is kell fizetni, nem is olcsóbb, mint eddig, csak épp a költség máshol jelentkezik.

Jutalmazás versus egyszeri bérkorrekció

Szabó Balázs észrevételének központjában az a javaslat állt, amely a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak jutalmazására teremtett volna fedezetet a dologi kiadások rovatból történő átcsoportosítással, a hivatali dolgozók 2016-os évi bérrendezésére.

A képviselő elmondta, erre azért volna szükség, mert a hivatal munkaerő-piaci versenyképessége nagyon rossz. Amint Szabó fogalmazott, ez a helyzet a kormánynak a közszféra bérrendezésére tett elhibázott kísérlete következtében állott elő. Az állami szféra egyes szegmenseiben végrehajtott bérreform bérfeszültségeket teremtett, amelyek orvoslásának feladatát az önkormányzatokra hagyta, de forrást nem rendelt hozzá.

Szabó rámutatott: összevetve akár a kormányablak, akár más, közigazgatási tisztviselők béreivel, vagy tehetősebb, nagyobb adóerőképességű városok hivatalnokaiéval is, a hivatalnál dolgozók jövedelme nagyon alacsony. Erre hozta a kormányzat azt a rendelkezést, amely korlátok közt, de lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a javaslatban foglalt módon többletjövedelemhez juttassák a dolgozóikat.

Ez azonban felemás megoldást eredményez Szabó szerint, mert a legalacsonyabb jövedelműek kimaradnak, miközben a versenyhátrány a jobb adottságú önkormányzatokkal szemben tovább nő, hiszen ők több forrást fordíthatnak e célra.

A képviselő kifejtette: elégedett a dolgozók munkájával, de úgy vélte, hogy az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetében nem indokolt jutalmak kifizetése. Úgy vélte, ez különösen

nem elegáns akkor, amikor az önkormányzat hamarosan új adónem kivetésére, vagy meglévő adó emelésére készül 65 milliós értékben.

A nyáron elfogadott, az önkormányzat jövő évi pénzügyi konszolidációját megalapozni hivatott stabilitási rendeletben ugyanis – az önkormányzat különböző működési területeiről történő, közel 100 millió forintos elvonás mellett – ez is szerepel.

Igazságos a jövedelemarányos jutalom?

Másrészt Szabó Balázs szerint ez a bérrendezési kísérlet nem válasz a versenyképesség kérdésére. Igazságtalannak vélte a tervezetet amiatt is, hogy az a jövedelmek bizonyos %-ában állapítaná meg a „jutalmakat”. Ezzel aránytalanul több pénzt, esetenként akár 300 ezer forint körül többletjuttatást adnának az amúgy is az egyszerű dolgozói bérek többszörösével javadalmazott vezetőknek, a dolgozóknak pedig csak kisebb összeg, 80-100 ezer forint jutna. Ezért Szabó az egyenlő mértékű jutalmazást elfogadhatóbbnak tartotta volna.

Kinek jut, kinek nem…

A képviselő azt is kifogásolta a javaslatban, hogy az szegregál, mivel csak a hivatali dolgozókra terjed ki, az önkormányzat által felügyelt más területeken, intézményekben és területeken – például a szociális szférában – dolgozókra nem. Holott – amint a képviselő emlékeztetett –a hivatalban dolgozók az év elején az adható 30%-os béremelésből 15%-ot megkaptak, de a Kft.-k és a KKKK dolgozói esetében ilyen béremelés nem volt.

Összehasonlításképp elmondta, hogy a hivatali dolgozók esetében a jelenlegi bruttó átlagbér 235.960, a szociális központ dolgozóinál ez a mutató 166.700.
Ezért, ha már bérrendezésről van szó, akkor szerinte itt kellene kezdeni, a szociális dolgozóknál, gondozóknál, ápolóknál. Ha pedig az egyszeri, év végi juttatással kívánják rendezni a béreket, akkor az semmiképp sem korlátozódhat az önkormányzat egyetlen szervére, mert az szerinte nem bérrendezéshez, hanem ellenkezőleg, bérfeszültséghez vezet.

Almát körtével?

Bálint József ugyanakkor úgy vélte, a különböző státuszú, különböző bértábla szerint javadalmazott tisztviselők és más munkavállalók béreit nem lehet összehasonlítani, hiszen különböző törvényi rendelkezések vonatkoznak rájuk. Ugyanakkor a kormány ígéretet tett a szociális szféra bérrendezésére, ahogyan korábban már egyes ágazatoknál megtette. Az állami és közigazgatási tisztviselők bérviszonyait a kormányzat már rendezte, ezért hamis az összehasonlítás.

A polgármester értetlenségét fejezte ki, a miatt is, hogy Szabó képviselő a tervezett adóemelés kérdését idecitálta, mert úgy vélte, ezek a dolgok nem függenek össze.

Nem azért fogunk adót kiveti, hogy most jutalmat oszthassunk. A jutalom szétosztásának módja pedig jegyzői hatáskör, ha megkapja a keretet, úgy

osztja szét, ahogy akarja, senki sem szólhat bele, még a polgármester sem, de a jutalmazás csak a köztisztviselői réteget érinti, így abból szerencsére sem a polgármester, sem az alpolgármester nem részesülhet. Pillangó-effektus

A Kft.-k és az önkormányzati intézmények gazdálkodása viszont egész más alapon nyugszik – fejtette ki a polgármester, hozzátéve, hogy ők sincsenek eltiltva a jutalmazástól: ha év végére maradvány képződik, akkor azt szétoszthatják, mint tavaly történt az intézmények esetében. A Kft.-k egyelőre nem kerültek abba a helyzetbe, hogy jutalmat osszanak szét.

Később, a vita után személyes megszólítatása kapcsán Szabó Balázs kapott szót, akinek a közgazdasági ismereteit illette kétségekkel a polgármester amiatt, hogy a mostani jutalmazás tervét és a jövő évi adópolitikát összekapcsolta fölszólalásában.
A képviselő viszontválaszában rámutatott: a két kérdés oly módon függ össze, ahogyan a jogi bizottság dr. Angeli Gabriella által közvetített véleménye szerint is tartalékképzésre kellene szánni a megmaradt forrásokat, és Török Ferenc hozzászólása is arra épült, hogy a mostani, de kiosztásra kerülő maradványpénzek jövőre hiányként jelentkeznek [Angeli Gabriella és Török Ferenc hozzászólását lásd alább! – A szerk.]. E hiány mértéke szabja majd meg, hogy a stabilitási rendelet értelmében milyen mértékű elvonásokra illetve adóteher-növelésre lesz szükség.

Virtuális pénz karácsonyra

Török Ferenc ugyanis azt firtatta, hogy miközben közismert tény Kalocsa alulfinanszírozottsága, ha egy intézménynél marad pénz év végére, akkor miért osztjuk azt szét?

Virtuális pénzt osztunk szét, amivel csak a hiányt növeljük – mondta, másrészt kíváncsi lett volna arra is, hogy milyen elvek mentén jutalmazták a dolgozókat, milyen arányban kaptak többletpénzt a vezetők és beosztottak, mindenki kapott-e, és figyelembe vették-e a dolgozók munkavégzését az esetleges súlyozásnál.

Jó lenne tudni, hogy az önkormányzati pénzből megmaradt összeget milyen módon osztják szét a vezetők az intézményeknél! – mondta Török Ferenc, amire Bálint József elmondta: a takarékos gazdálkodás révén valóban képződött maradvány az intézményeknél, és ezt nem szokták elvonni azoktól, most sem vonták el. A vezetők kérelmezték, hogy szétoszthassák Erzsébet-jegyre, ezt az engedélyt – polgármesteri hatáskör lévén – megkapták. Innentől kezdve a vezetők felelőssége, hogy hogyan, kiknek, milyen mértékben osztották el a pénzt. Erről Bálint Józsefnek nincs visszajelzése, de föltételezi, hogy a vezetőknek több eszük van annál, mintsem, hogy jutalomként saját maguknak osszák ki a maradványt.

A jogi bizottság tartalékot képezne

A pénzügyi bizottság álláspontját a bizottsági elnök, Katus Attila ismertette. Ők 3 szavazattal 1 tartózkodás mellett támogatták az előterjesztést.
Angeli Gabriella a jogi ügyrendi és EU-kapcsolatok bizottságának álláspontját ismertette: 3 igen szavazattal két tartózkodás mellett ez a bizottság is támogatta a költségvetés módosítását.

Ugyanakkor a bizottság tagjainak egyhangú támogatásával vettette föl, hogy a póttámogatásból a le nem kötött 38 milliót a jövő évre kellene fölhalmozni tartalékként, nem pedig kiosztani. A jutalomkeretről a bizottság álláspontja az, hogy ez nem valódi bérrendezés. Ha ez a cél, akkor helyesebb volna, ha a jövő évi költségvetés megalkotása előtt vitatnák meg, hogy mekkora emelést engednek meg az önkormányzat lehetőségei.

Jövőre változik a bérrendszer

Bálint József rámutatott: a jelenlegi szabályozás mellett ilyen béremelésre nincs lehetőség, de a jövő évtől ez változni fog. Az önkormányzatokat a bérek alakítása terén fölülről korlátozó rendelkezések megszűnnek, de az esetleges béremelést természetesen az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, arra semmiféle támogatást nem kaptak.
Ezért most nem béremelésről, hanem egyszeri bérkiegészítésről kell, illetve lehet dönteni.

Azaz lehetett volna, mivel a testület jelenlévő 11 tagja – dr. Filvig Géza távollétében – 6 igen szavazattal öt tartózkodás mellett nem fogadta el a költségvetés-módosítást.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy további költségvetési döntésig semmiféle többletigényt nem tud kielégíteni az önkormányzat, másrészt továbbra is fönnáll a harmadik negyedévi költségvetés-módosítás megalkotásának kötelezettsége.
Így erről a kérdésről még biztosan írunk, legkésőbb, amikor újra napirendre kerül.

De lehet, hogy még hamarabb is, hiszen Simon Zoltán egészen más aspektusból vonta kritika alá a költségvetés-módosítási javaslatot. Ő a kormányzat által juttatott többlettámogatás célrendszerének érvényesülését tette górcső alá, így érintve számos részletkérdés mellett a Kft.-k finanszírozásának kérdését is.