A XXI. Duna Menti Folklórfesztivál utolsó napján a helyi és környékbeli csoportoké volt a főszerep a kisszínpadon, ahol a 3 évesektől a hetven felettiekig léptek fel a hagyományőrzők.
Az ülőhelyeket megtöltő nézősereg ezúttal a Drágszéli Asszonykórus, a Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület Palánta csoportja, a szintén kalocsai Mezei Virágok Népdalkör, a hajósi Sváb Hagyományőrző Énekkar és Herflisek, az Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus és a Kalocsai Cigány Hagyományőrzők munkásságából kaphatott ízelítőt.
A folklórprogramot a saját készítésű és korunknak megfelelő autentikus asszonyviseletben színpadra álló Drágszéli Asszonykórus dalolása nyitotta. A községben már 1948-tól évtizedeken át működött a „Drágszéli Népi Együttes”, így szinte nincs olyan család a faluban, amelyik ne kötődne a néptánccsoporthoz. A tagok gyermek, ill. ifjúkorukban maguk is részesei voltak a hajdani sikereknek, az ország sok helységében és külföldön. Öt évvel ezelőtt – egy emlékezetes „Szent családjárás” egyházi népszokás élménye utáni, alkalmi fellépés hatására – született meg a döntés, hogy: „ne csak énekőjenek, danójanak is!”Azóta rendszeresen szerepelnek falunapokon, dalos találkozókon. Műsoraikat a drágszéli és a kalocsai szállások dalaiból állítják össze. 2015-ben a Vass Lajos népzenei minősítőn Dunapatajon ezüst minősítést kaptak. A csoportot Drágszél Község Önkormányzata támogatja, vezetője Cselik Mária.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KALOhírek
A produkciók sorát a Palánta csoport folytatta. Tagjai 3-6 éves óvodás gyermekek Kalocsa és környéke óvodáiból, akik heti egy alkalommal ismerkednek a hagyományos népi játékokkal, és e mellett a néptánc alapjait is elsajátítják. Vezetőik – Vácz Péterné és Dudás Szilvia – célja, hogy a népi kultúra megszerettetésén keresztül egy olyan közösséget biztosítsanak a gyermekeknek és szüleiknek, ahol hosszú távon az egyesület aktív tagjaiként pozitív értékekkel gazdagodhatnak. A csoport minden évben – a helyi rendezvényeken felül – régiós versenyen is részt vesz, idén a Komlón megrendezett néptánctalálkozón jártak, ahol „a jövő nemzedékének tanításába való hit fontosságáért” különdíjban részesül a csoportot, ugyanitt oklevelet is kaptak a koreográfia játékos megformálásáért.
A „Palánták” ezúttal a vezetőik által készített „A halomi högy aljában..” című Kalocsa környéki játékfűzést mutatták be.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KALOhírek
Őket a 2006-ban a magyar, azon belül Kalocsa és környéke népdalkincseinek megőrzése céljából alakult Kalocsai Mezei Virágok Népdalkör követte a színpadon. A Vén Ferencné vezette csoportot a népi iparművészet jeles képviselői, népművészetet kedvelő pedagógusok, büntetés-végrehajtás nyugalmazott hivatásos állományú tagjai alkotják. Az együttes gyakori résztvevője ünnepi rendezvényeknek, dalkörök találkozójának, dalversenyeknek. Többek között rangos fellépésük volt Bécsben, a Szent István Bazilika Magyarok Búcsúján, a Kapolcsi Művészeti Hetek rendezvényein, és meghívást kaptak az Abasári XXI. Nemzetközi Katona és Bordal Fesztiválra is. Több alkalommal vettek részt területi minősítőkön. Kezdetben bronz, majd kettő ezüst, 2011-ben Egerben az országos minősítőn arany fokozatot érdemeltek ki. 2013-ban a Vass Lajos népzenei találkozó és verseny elődöntőjén arany, majd 2014-ben a középdöntőn is arany minősítést értek el.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KALOhírek
A hajósi, Schőn Mária vezette Sváb Hagyományőrző Énekkar és Herflisek formációban együtt lép fel a hajósi sváb hagyományőrző dalkör a sváb hagyományőrző gombos harmonikásokkal, akiknek a népi neve a hangszer után: herflisek. [A herfli az I. világháború óta a hajósi fonósbandák és a szegény lakodalmak hangszere volt, mostanság másodvirágzását éli – A szerk.] Ugyan ebben a felállásban tavaly kezdték a muzsikálást és az éneklést, mindegyik tagjuk mögött évtizedes zenei múlt áll. Mendler János például 15 éves kora óta áll színpadon, Schön Ferenc pedig herfliépítő mesterré vált.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KALOhírek
Az Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus az öregcsertői népszokások, hagyományok, népdalkincs ápolásával foglalkozik. A mostani kórus a 90-es évek elején alakult a 70-es évektől kezdve működő hagyományőrző népi együttes alapító tagjaiból. A kórus tagjai évtizedek óta szívügyüknek tekintik az öregcsertői magyar falusi néphagyományok ápolását. Mostani, „Humukmégyi búcsúbú gyüvünk haza” című műsorszámukban is egy a régi, vasárnapi búcsúk idején élt szokást elevenítettek fel: a lányok, asszonyok körbeállva táncoltak, énekeltek.
A csoport 2009 óta az Öregcsertői Alapítvány támogatásával működik, taglétszámuk változó, jelenleg tizenöten vannak. Ruháik jellegzetes – a környékre jellemző – népi motívumokkal díszített, egyedi készítésűek.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KALOhírek
Utolsóként a Kalocsai Cigány Hagyományőrzők léptek fel „A vidám jelenet” című produkciójukkal. A 2006-ban alakult, kalocsai roma fiatalokból álló együttes lelkes tolmácsolója a hagyományos roma kultúrának. Szerepeltek már megyei és országos rendezvényeken, emléknapokon és közösségi esteken. A budapesti Gödör Klub…”ATHE SAM” illetve a „Sokszínűség napja” rendezvénysorozatán a „Kéretés” című előadásukkal, valamint a Holokauszt Budapesti Emlékrendezvényén a „Gyásztörés” című előadásukkal arattak sikert. Legutóbbi közönségsikereiket a Sziget Fesztiválon érték el. Az együttes koreográfusa Nani Sztojka János, aki a konferanszié szerepét is betöltötte a fellépés során.
Forrás: Borbély-Juhász Ágnes / KALOhírek
Ezzel a kisszínpad és az időjárás viszontagságai elől is oltalmazó sátor, mint rendezvényhelyszín búcsúztak, de a fesztivál programjai még koránt sem. Ezen az estén kerítettek sort a záró gálára, ami után fergeteges táncházzal búcsúzott a sorban huszonegyedik Duna Menti Folklórfesztivál.