2024. 03. 28. csütörtök
Gedeon, Johanna
: 395 Ft   : 365 Ft Benzin: 615.4 Ft/l   Dízel: 656.6 Ft/l   Írjon nekünk

Van még jövője a közösségek folklór és népművészeti örökségének

2017. 07. 06., 10:40

Nem véletlen, hogy a kutatók szerint a Duna-Tisza közének egyik legéletteljesebb tánckultúrája a kalocsai szállásokon található. Szépen alátámasztja ezt az a sok száz táncos, aki az idei, immár XXI. Duna Menti Folklórfesztiválon is részt vett a térségből és menet- illetve mondhatni örömtáncot járva mutatták meg magukat, viseleteiket, dalaikat és táncaikat a nagyérdeműnek.

A szerda délutáni menettáncot követően az érsekkerti szabadtéri színpad nézőtere is zsúfolásig megtelt. A gyors köszöntőket követően pedig ismét a néptáncé, a hagyományőrzésé lett a fő szerep.

A megjelenteket Bálint József polgármester egy Kodály idézettel köszöntötte, majd körképet nyújtott a fesztivál múltjáról és jelenéről is.

Elődeink 1968-ban határozták el, hogy nemzetközi néptáncos találkozót szerveznek. Öröm, hogy e találkozó azóta is él, és csoportok százai, táncosok ezrei tették már itt tiszteletüket

Képgaléria megtekintése (33 db kép)

Forrás: szbz / KALOhírek

- tekintett a múltba a város első embere, aki arról is beszámolt, hogy

az idei fesztiválon 9 külföldi és 29 magyar népi együttes mutatja be folklórkincsét, több mint 1000 fő részvételével.

Tőle a program szerint Závogyán Magdolna, kultúráért felelős helyettes államtitkár vette volna át a szót, de ő végül nem jelent meg.
Csonka-Takács Eszter,  a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója mondott helyette kedves beszédet az idestova 50 éves kulturális rendezvényről.

Sok víz lefolyt a Dunán az elmúlt fél évszázad alatt, de Kalocsa stabil alap maradt. De mi az a kohézió, ami egy ilyen eseményt egyben tart? Miért szükséglete az embereknek ma is a népművészetben, a néptáncban való kiteljesedés, amikor annyi más hatás ér bennünket nap mint nap, tettem fel magamnak a kérdést, melyre pár évvel ezelőtt épp a kalocsai sárközben kaptam választ. Egy kiállításunkhoz a skanzenben interjút készítettem az egyik legismertebb, legidősebb népművésszel. Megkérdeztem tőle, miért pingálják, hímzik ezeket a virágcsodákat, mi készteti őket az alkotásra? A válasz egyszerű volt: mert szeretjük csinálni. Ebben minden benne volt, ami kifejezi a kalocsaiságot, a kötődést az elődöktől örökölt népművészeti tudáshoz, a pingált-hímzett virágok megkomponálásához, a féltve őrzött régi viseletekhez, a zsigerekben élő tánchagyományokhoz. Nem véletlenül került fel mindez az elsők között 2009-ben a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. - emlékeztetett az igazgatóasszony. Majd hozzátette:

 a jegyzékre kerüléssel e közösség megerősítette kötődését az elődök kultúrájához és hitet tett amellett, hogy annak megőrzéséért minden megtesz. Hirdesse hát e fesztivál és a gálaműsor is, ezt az elszántságot és meggyőződést, a külföldi csoportok pedig vigyék messze földre annak hírét, hogy van még jövője a közösségek folklór és népművészeti örökségének Kalocsán és Magyarországon. - zárta beszédét Csonka-Takács Eszter.

A köszönőket követően újra a néptáncosoké lett a szabadtéri színpad. A szerda esti gálát az ötven  évvel ezelőtt alapított Kalocsai Népi Együttes jogútód csoportjai nyitották meg lenyűgöző műsorukkal, befészkelve magukat minden kalocsai szívébe a táncokat fel- és levezető kis narrációkkal. Otthon éreztük magunkat, mert rólunk szól.

Képgaléria megtekintése (33 db kép)

Forrás: szbz / KALOhírek

A mi egykori és mai hagyományainkról, a régi idők nagy munkáiról és mulatságairól, róluk és rólunk szól, arról ahogy élünk, pörölünk, megbocsájtunk és szeretünk, persze mindez a tánclépések nyelvén, népdalokat segítségül hívva.
Nehéz is volt überelni ezt a szívhez szóló felvezetést. A kalocsaikat a 2007-ben létrejött Kalinka Egyesület követte a színpadon. Jelenleg Horvátországban ez az orosz nemzeti kisebbség legnagyobb létszámú egyesülete, mely arra törekszik, hogy szokásait, hagyományai és kultúráját megismertesse Horvátország lakóival.

Őket  követően a bácskossuthfalvai Moravicai Ady Endre Művelődési Központ Cimborák néptánc csoportja tisztelget őseik előtt, akik 231 évvel ezelőtt Karcagról, Kunmadarasról és Jászkisérről települtek a Vajdaságba az Ómorovica pusztára, így alapítva meg Ómorovicát, azaz Bácskossuthfalvát.

Képgaléria megtekintése (33 db kép)

Forrás: szbz / KALOhírek

Ezt követően jelentős váltás történt. A szenegáli Ballett Camara tagjai úgynevezett akrobatikus óriás tökedényes tánca a guineai peul etnikum sajátossága és csak néhányan művelik a világon. A tánccsoport többek között a Sziget Fesztivál és a Debreceni Virágkarnevál visszatérő fellépője. Műsorukat sok köztes tapsvihar kísérte. A szenegáli művészeket Kalocsa testvértelepüléseinek műsora követte. A székelykeresztúri Mákvirágok Néptánccsoport elsősorban magyarságuk megőrzését és megismertetését tűzte zászlójára. A székelykeresztúriak után a színpadon a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ Ibolya néptánccsoport vette át a stafétát, akik a Duna Menti Folklórfesztiválon első ízben vettek részt, kalocsai és moldvai táncukkal hamar lenyűgözve a közönséget. A gála zárásaként az 1992-ben alapított, számtalan elismeréréssel bíró török Sisli Ifjúsági és Sport Egyesület tagjai hangolták a közönséget a gálát követő táncházra - melyről szintén képgalériával készültünk. Érdemes lesz kattintani.

A fellépő csoportokról:

Géderlaki Katolikus Egyház Férfi kórusa

A Géderlaki Katolikus Egyház Férfi Kórusa 2011-ben Kalocsán megrendezésre került Szülőföld Akadémián mutatkozott be először a templom falain kívül. Azóta rendszeresen vesznek részt saját településük és a környékbeli falvak nemzeti, egyházi ünnepein, esküvőkön, avatásokon, megszenteléseken.

Műsorukban egyházi, keresztény, nemzeti érzelmű dalok szerepelnek, valamint nóták és népdalok. Ezekből állítják össze az alkalomhoz megfelelő műsorszámaikat.
Népdalcsoportok minősítőjén vettek részt, melyen „jól megfelelt” minősítést értek el.

Az együttes vezetője: Berényi István és Takács László kántor.

Drágszéli Asszonykórus

1948-tól működött évtizedeken át a „Drágszéli Népi Együttes”. Szinte nincs olyan család a faluban, amelyik ne kötődne a néptánccsoporthoz. Az éneklő csoport tagjai gyermek, ill. ifjúkorukban részesei voltak a hajdani sikereknek, az ország sok helységében, vagy éppen külföldön.

Öt évvel ezelőtt - egy emlékezetes „Szent családjárás” egyházi népszokás élménye utáni, alkalmi fellépés hatására – született meg a döntés:”Ne csak énekőjünk, danójunk is!”Azóta rendszeresen szerepelnek falunapokon, dalos találkozókon. Műsoraikat a drágszéli és a kalocsai szállások dalaiból állítják össze.Az előadásokon a jellegzetes viseletüket hordják, ami természetesen saját készítésű és korunknak megfelelő autentikus asszonyviselet, többnyire ”kisünneplős”, vagy „vasárnap délutánra való”.

2015-ben a Vass Lajos népzenei minősítőn Dunapatajon EZÜST minősítést kaptak.

A csoportot Drágszél Község Önkormányzata támogatja. Vezetőjük Cselik Mária.

Dunapataji  Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület 

A Dunapataji Népdalkör 1982-ben alakult Gavenda Jánosné vezetésével. Az idén ünnepli 35 éves fennállását.
1984-től citerazenekarral egészült ki műsorai színesítéséhez. 1998 óta hagyományőrző egyesületként tevékenykedik. Ekkor a citerazenekar már kivált a csoportból, és Fényes Csillag Citerazenekar néven önállóan működik.
A népdalkört rangos eseményeken Sztankovics Mariann és zenekara kíséri.

Ez alatt az idő alatt 3-szor kapták meg a KÓTA Arany-páva díját, és 2-szer nyerték el a Vass Lajos Nagydíjat. Szólistáik is arany, kiemelt arany és kiemelt nívódíjasok. 
A népdalkör nagyon fontosnak tartja a magyarságtudat, a történelmi múlt hangsúlyozását. 
Céljuk Dunapataj kodályi zenei hagyatékának őrzése, ápolása, a népi kultúra fennmaradása.

Vezetője 2008 óta Szűcsné Török Ilona.

Dunaszentbenedeki Hagyományőrző Tánccsoport

Több mint két évtizedes fennállásuk során valamennyi helyi rendezvényen nagy sikerrel szerepeltek, országos minősítő versenyeken pedig kimagasló eredményeket értek el. Hagyományőrző munkásságuk példa értékű a fiatalabb korosztályok számára, így az ő sikereiknek is köszönhető, hogy ma már egy nagyobb létszámú, fiatal táncosokat is felsorakoztató hagyományőrző csoport öregbíti Dunaszentbenedek hírnevét.
A Dunaszentbenedeki Tánccsoport jelenlegi formájában 2010 tavaszán az Erdélyi testvértelepülés Magyarón való vendégszereplés okán alakult. 

Kezdetben úgy tűnt a hagyományőrző dalos – táncos összefogás csupán egyetlen alkalomra szól, a rendszeres próbák és a nagy sikert arató fellépés azonban összekovácsolta a fiatalokat és időseket egyaránt megmozgató tánccsoportot és asszonykórust. Repertoárjukban a helyi táncok és nóták mellett a Dunántúl és a Felföldön élő magyarság tánchagyományai kelnek életre.

A csoport vezetője Martonyi-Szabó Gabriella.

BISER énekkar és tánccsoport

A BISER ének- és tánc csoport 2002-ben alakult Dusnokon. A mára már 20 főből álló csoport - melyben több generáció is képviselteti magát - dusnoki rác, horvát (szlavón, baranyai, dalmát), bosnyák és macedón népdalokat énekel.2012-ben tánccal is bővítették repertoárjukat: több horvát, ezen belül szlavón bunyevác és sokac koreográfiákkal is büszkélkedhet a csoport. Állandó fellépői minden dusnoki rendezvénynek, emellett pedig rendszeresen részt vesznek a hazai horvátság fesztiváljain. 

Céljuk, lehetőleg minden horvát népcsoport táncait elsajátítani, továbbadni és bemutatni. Mottójuk, - mely Szávai Józseftől való - ”Vállunkon, karunkon nemcsak hímzés és dísz, hanem történet és hagyomány.” Hagyomány, amely a falvakban sohasem a köveket, hanem az egymásra következő eleven életek folyamát jelenti.

A most bemutatott koreográfiát Szávai József készítette.

Hagyományőrző népdalkör - Dusnok

A Hagyományőrző Népdalkör 2000. május 11-én alakult a Milennium zászló átadása tiszteletére. Rendszeresen részt vesznek községük rendezvényein, valamint az egyházi énekeket is tovább éltetik.
2002 óta szerveznek karácsonyi nemzetiségi koncertet. Évente szerveznek népdal találkozót, és a környező községek népdal találkozóin is részt vesznek. 

2003-ban Érsekhalmán Vas Lajos emlékére rendezett minősítőn bronz helyezést értek el .
2009-ben a szabadszállási térségi minősítőn kiváló, 2010-ben Orosházán országos minősítőn ezüst fokozatot értek el.
2012-ben Orosházán országos minősítőn ezüst fokozatot érdemeltek ki.
2014-ben Dunapatajon a kárpát-medencei népdalversenyen aranyérmet kaptak.

A csoport vezetője Gohér Miklósné.

Dunagyöngye Népdalkör – Fajsz

A hetvenes években 24 taggal alakult meg a Kerektánc csoport. Két idős néni tanította a táncokat és a nótákat. 20 évig működött, majd egy szünet következett. 2001-2006-ig újra alakult. Ez idő alatt több országos minősítőn is részt vett a csoport. Majd 2007-től a Német Nemzetiségi Önkormányzat szárnyai alatt német és magyar dalok kerültek előadásra, újra összerázódott a asszonykórus. A Német Nemzetiségi Önkormányzat megszűnésével 2015-ben Dunagyöngye népdalkörré alakult. Tevékenységük igen gazdag, hiszen számos felkérést kapnak belföldön és külföldön egyaránt, továbbá kirándulások és rendezvények szervezésében is részt vesznek.

Ruháikra nagyon büszkék, mert 80-100 évesek és a régi fajszi viseletet mutatják be. Vannak köztük, amelyeket annak idején esküvőn viseltek. Dalaikat és ruháikat nagy-, déd,- és ük szüleiktől örökölték. 

Vezetőjük Schumacher Józsefné.

Szilas Hagyományőrző Néptánc Egyesület (Fajsz)

Az együttes 2015. április 1-jén alakult meg, és 2016 tavaszától már egyesületi formában működik. Jelenleg 42 főből áll a csoport. Az egyesület elsődleges célja a helyi hagyományok megőrzése és a néptánc megkedveltetése a falu lakosságával. 2016 szeptemberétől a nagy létszámnak köszönhetően két csoportra lettek bontva az egyesület táncosai. 3-tól 14 éves korig foglalkoznak az utánpótlás csapattal, és 15 éves kor felett a táncolni vágyó ifjúsággal és felnőttekkel.

A koreográfiát Molnárné Kocsis Erzsébet és Molnár Zoltán tanította be.

Foktői Hagyományőrző Néptáncegyüttes

A Foktői Hagyományőrző Néptáncegyüttes három éve alakult, amikor is barátok, ismerősök szerveződtek egy csoportba. Közös céljuk a hagyományok ápolása, a régi táncok, dalok és a viselet megismerése volt. Eleinte csak a maguk örömére és szórakoztatására kezdtek táncolni, de rövidesen kedvet éreztek ahhoz, hogy a közönségnek is megmutassák magukat. 

Az elmúlt években felléptek több helyi és környékbeli rendezvényen, falunapokon és fesztiválokon. A csoport jelenleg 16 főből áll. Működésüket saját maguk finanszírozzák,de  segítséget kapnak a helyi önkormányzattól is.

A csoport koreográfusai Csánki Mónika és Kővágó Zsolt.

Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Csoport

A hajósi felnőtt tánccsoport az 1963-ban alakult. Azóta több generáció adta egymásnak a hajósi sváb táncokat, dalokat és népszokásokat. Hajóson működnek a nemzetiségi óvodában és általános iskolában is gyermektánccsoportok, melyek egymásnak nevelik utánpótlásul a táncolni vágyó fiatalokat. Ezeket a csoportokat 2010-ben alakult Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Egyesület fogja össze.

A csoport 2008-ban ezüst, 2014-ben arany minősítést szerzett a háromévente megrendezett magyarországi németek országos néptánc minősítő versenyén. A fellépéseket többször segíti dalaival a Hajósi Hagyományőrző Sváb Énekkar, akik között még tánccsoport alapító tagokat is üdvözölhetünk.

A csoport elnöke Szabó Zsolt.

Sváb Hagyományőrző Énekkar és Herflisek – Hajós

Fellépéseik alkalmával együtt lép fel a hajósi sváb hagyományőrző dalkör a sváb hagyományőrző gombos harmonikásokkal, akiknek a népi neve a hangszer után: herflisek. A herfli az I. világháború óta a hajósi fonósbandák és a szegény lakodalmak hangszere volt, - mostanság másodvirágzását éli.

Ebben a felállásban tavaly kezdték a muzsikálást és az éneklést. Mindegyik tagjuk mögött évtizedes zenei múlt áll.
Mendler János 15 éves kora óta áll színpadon. Schön Ferenc pedig herfliépítő mesterré vált, - a fellépésen is talán az egyik maga alkotta hangszeren játszik.

Vezetőjük Schőn Mária.

Homokmégyi  Hagyományőrző Néptánc Együttes

2016 márciusában egy kis csapat a faluból eldöntötte, hogy tánccsoportot alapít. Néhány évig nem volt a falunak csoportja, kérdezősködtek érdeklődtek, régebbi táncosokat hívtak, és felkeresték a régi koreográfust is. Az 1992-ben egy baráti társaság által alapított csoport méltó utódai szeretnének lenni.

Ezt a kétszeres kiváló minősítést szerzett csoportot - Kishegyiné Baráth Ildikó és Kishegyi Simon irányításával - annak idején fél Európa, többek között Franciaország és Székelyvarság is megismerte.
A tánccsoport célja a régi hagyományok, táncok énekek életben tartása. Az együttesben 3 generáció táncol. Családok, baráti társaságok alakítják e csoportot. 

Az együttes táncoktatói Vajda–Rigó Melinda és Vajda Gábor.

Kalocsai Cigány Hagyományőrzők

A „Kalocsai Cigány hagyományőrzők” 2006-ban alakultak. A kalocsai roma fiatalokból álló együttes lelkes tolmácsolója a hagyományos roma kultúrának. Felléptek megyei és országos rendezvényeken, emléknapokon és közösségi esteken.  Budapesti Gödör Klub…”ATHE SAM” illetve a „Sokszínűség napja” rendezvénysorozatán a „Kéretés” című előadásukkal, valamint a Holokauszt Budapesti Emlékrendezvényén a „Gyásztörés” című előadásukkal arattak sikert.

Legutóbbi közönségsikereiket a Sziget Fesztiválon érték el.
Számos országos fellépésük és gyakori meghívásaik bizonyítják, hogy még mindig és egyre inkább van igény az autentikus előadásmódra. 

Az együttes koreográfusa Nani Sztojka János.

„POLONEZ” Néptáncegyüttes

A „POLONEZ” Néptáncegyüttes közel 17 éves múltra tekint vissza. A XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és az együttes vezetője, Balogh Katarzyna azzal a céllal hozta létre a Polonézt, hogy Magyarországon hagyományt és ismertséget teremtsen a lengyel népdal és néptánc világának. Fontos szerepet játszanak a hazai lengyelek életében. Az elmúlt időszakban számos lengyel felkészítő tanár és koreográfus segítségével készültek fel, mint például: Jerzy Śmieczowszki, Mits Andrea, Jacek Lewandowski és Krzysztof Turała énektanár.

Fellépéseiken az adott tánchoz illő lengyel népviseleti ruhákat öltenek magukra. A mai napig is a Polonez Néptáncegyüttes az egyetlen ilyen együttes Magyarországon. Az együttes repertoárjában megtalálhatóak népi és regionális táncok, mint például polonez, kujawiak, oberek, podhale, krakowiak, tańce kaszubskie, lubelskie, śeredzkie, łowickie, góralskie, középlengyel.

Az elhangzott laudáció szerint A Polonez Lengyel Nemzetiségi Dal- és Táncegyüttes célja, hogy ne csak a lengyelség, hanem a magyar fiatalok körében is népszerűsítse a népzenét és a néptáncot.

"Rozmaring” Hagyományőrző Egyesület - Miske-Drágszél Hagyományőrző egyesület

Az Együttes elsősorban a két település, - Miske szlovák és Drágszél magyar - hagyományait dolgozza fel, jeleníti meg a koreográfiákban. Ezen kívül Magyarország más tájegységeinek táncait is szívesen táncolják, mutatják be műsoraik, fellépéseik alkalmával. Az eredményes munka elismeréseként megkapták Bács-Kiskun Megye Közgyűlésétől a Nemzetiségi Kultúráért díjat, valamint hat alkalommal KIVÁLÓAN MINŐSÜLT címet nyert el együttesük. 

Rendszeresen részt vesznek a Muharay Szövetség által rendezett műsorokon, és lehetőségeikhez mérten igyekeznek az ország egyéb régióiban is megmutatni kultúrájukat, hagyományaikat. Több külföldi meghívásnak is eleget tettek. Jártak: Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Görögországban, Franciaországban, Svédországban, Skóciában… Nagy örömükre szolgál, hogy Kalocsa kulturális terének élő hagyománya: a hímzés, viselet, pingálás és a tánc a Magyar UNESCO Bizottság által felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti jegyzékére. Ebből az alkalomból 2010 tavaszán részt vettek a budapesti Új Színházban megrendezett ünnepi műsoron.

Az együttes művészeti vezetői Kishegyi Simon és Molnár Gábor.

Kalocsai Liszt Ferenc AMI Négykézláb csoportja

A csoport művészeti iskola keretein belül tanulja a néptáncot. A gyermekek 7-9 évesek, akik 6 éves koruk óta táncolnak. Létszámuk 45 fő. A csoport a kalocsai hagyományok, játékok és táncok elsajátítását tartja legfontosabb feladatának, de az idei tanévben mezőföldi táncokkal is ismerkedtek.

A helyi rendezvényeken kívül minden évben részt vesznek versenyeken és országos bemutatkozásokon is. A csoport az idei évben először vett részt nemzetközi néptáncfesztiválon Romániában, ahol korosztályukban első helyezést kaptak.

Csoportvezetőjük Dudás Szilvia.

Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus

Öregcsertő település túlnyomó részben magyar falú. Az Öregcsertői Őszirózsa Asszonycsoport ehhöz igazodván az öregcsertői népszokások, hagyományok, népdalkincs ápolásával foglalkoznak. Öregcsertő népművészete és hagyományainak ápolása már a 70-es évektől kezdve igen nagy jelentőséggel bírt. Az akkoriban működő hagyományőrző népi együttes sikeresen működött. A 90-es évek elején az együttes sajnos feloszlott, alapító tagjaiból viszont pár év múlva mögalakult az asszonykórus. Az asszonykórus tagjai évtizedek óta szívügyüknek tekintik az öregcsertői magyar falusi néphagyományok ápolását. Taglétszáma változó, jelenleg 15 fő.

2009 óta az Öregcsertői Alapítvány karolta föl, az ő támogatásával működik tovább. Ruháik jellegzetes – a környékre jellemző – népi motívumokkal díszített, egyedi készítésűek. Öregcsertő mozgáskultúrája, szokásanyaga Kalocsa környékének jellegzetességeit mutatja. Az asszonykórus előadásaiban szereplő dalok, táncok a régi idők emlékét hozzák vissza számukra, amely során a fiatalságuk elevenedik meg.
Régen a lányok, asszonyok vasárnaponként elmöntek a szomszéd falúba búcsúra és a gyakran körbe álltak és úgy énekeltek, táncoltak.

Kalocsai Bokréta Népművszeti Egyesület Palánta Csoportja

A csoport tagjai 3-6 éves óvodás gyermekek Kalocsa és környéke óvodáiból, akik heti egy alkalommal ismerkednek a hagyományos népi játékokkal, és e mellett a néptánc alapjait is elsajátítják. Vezetőik célja, hogy a népi kultúra megszerettetésén keresztül egy olyan közösséget biztosítsanak a gyermekeknek és szüleiknek, ahol hosszú távon az egyesület aktív tagjaiként pozitív értékekkel gazdagodhatnak.

A Palánta csoport, a csoport vezetői által készített „A halomi högy aljában..” Kalocsa környéki játékfűzést mutat be. A csoport minden évben a helyi rendezvényeken kívül régiós versenyen is részt vesz. Az idei évben a Komlón megrendezett néptánctalálkozón vettek részt, ahol „a jövő nemzedékének tanításába való hit fontosságáért” különdíjban részesítette a csoportot. E mellett Oklevelet kaptak a koreográfia játékos megformálásáért. 

Csoportvezetők Vácz Péterné és Dudás Szilvia.

Uszódi Hagyományőrző Néptáncegyüttes

A tánccsoport megalakulása több évtizedre nyúlik vissza.  Első írásos említés 1936-ból való. Számos vezetőváltáson és tagságban bekövetkezett változáson átesett csoport.
Jelenlegi felállásban 2014 óta dolgoznak újra együtt. Céljuk az uszódi népi hagyományok, népdalok összegyűjtése, színpadra állítása valamint az autentikus viseletek bemutatása. A csoport létszáma 25-30 fő körüli, óvódástól a nyugdíjas korosztályig, ezért kiemelt figyelmet szentelnek a népi gyerekjátékok bemutatatására is.

Az együttes részt vett a 2015-ben megrendezett V. Országos Népek tánca- Népek zenéje versenysorozaton, ahol néptánc kategóriában arany minősítést szerzett. A csoport 2 párja 2016. január 31-én, Fülöp Ferenc szólótáncversenyen szerepelt. Tavaly, április 16-án Dunapatajon zajlott Hagyományőrző Együttesek minősítő versenyén a csoport: minősült. 2016. augusztusában, Uszódon megrendezett Gubbantós Népművészeti Fesztivál keretein belül zajlott páros táncversenyen a csoport 2 párja dobogós helyen végzett. A kapolcsi Művészetek Völgye rendezvénysorozatra is meghívást kapott az együttes.

A csoport művészeti vezetői Csánki Mónika és Kővágó Zsolt.

A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ Ibolya néptánccsoportja

A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ Ibolya néptánccsoportja 2006-ban gyermekcsoportként alakult meg, és mára ifjúsági együttessé nőtte ki magát. Célja elsősorban  népi táncaink megismerése és megőrzése, valamint saját nemzeti azonosságtudatának a megerősítése.

Rendszeres fellépői a Népkör rendezvényeinek, de számos vajdasági eseményen, versenyen is eredményesen szerepelnek évek óta.
Itt Kalocsán, a  Duna Menti Folklórfesztiválon először vesznek részt. Kalocsai és Moldvai táncokat mutatnak be.

Felkészítő koreográfusok: Patyerek Csaba és Patyerek Fodor Nóra.

Kalocsai Liszt Ferenc AMI és a Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület Bokréta csoportja

A csoportban 11-14 éves gyerekek táncolnak, sokan már óvodás koruk óta járnak táncra. Célunk, hogy a magyar néptánc és a népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítsük a gyermekben.

Rendszeresen szerepelnek a magyarországi gyermek fesztiválokon, versenyeken, ahol a színvonalas munkájukkal mindig nagy sikert érnek el. Többször kaptak már meghívást külföldi fesztiválra, így jártak már Horvátországban, Olaszországban, Törökországban. Az idén Montenegróba utaznak népszerűsíteni hazánkat és Kalocsát. 

Vezetőik és koreográfusaik Illésné Koszta Krisztina és Illés Zoltán. 

Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület Csajgorás csoportja 

A felnőttekből álló együttes tagjai közül sokan gyermekkoruk óta táncolnak. Többen közülük díjazott táncosok, ill. néptánc tanárok. Kiemelten kezelik a Kalocsa-vidék táncainak, szokásainak, népi játékainak, viseletének megőrzését, kutatását, tovább adását, de emellett más tájegységek táncait is tanulják és táncolják.

Nem csak hazánkban, hanem külföldön is rendszeresen szerepelnek, hiszen Európa számos országába kaptak már meghívást nemzetközi fesztiválokra. Az idei nyáron Bulgáriában népszerűsítik Kalocsa környékének táncait, hagyományait.

A csoport vezetői és koreográfusai: Illésné Koszta Krisztina és Illés Zoltán.

Folklórní Soubor Šáteček – Csehország

A Šáteček (Kis kendő/Kendőcske) néptáncegyüttes a csehországi főváros, Prága mellől, még pontosabban Nymburk (e.: Nimburk) környékéről származik. A táncegyüttest 1985-ben Oldřich Kusovský alapította, aki kezdetektől az Közép-Elba-vidéki tájegység folklórjának szenteli munkáját. Erre a vidékre a változó ütemű táncok (az úgynevezett „mateník“-ok, ahol a kétnegyedes ütemet a háromnegyedes váltja), a különböző mesterségtáncok valamint a kis, elba-vidéki cimbalom jellemzőek. A  Šáteček néptáncegyüttesnek jelenleg négy csoportja és több mint hatvan tagja van. Az első és a második csoport a kisebb és nagyobb gyerekekből áll, a harmadik az ifjúsági csoport, a negyediket pedig a zenészek alkotják. 

Működésük során a tagok a világ több országában is bemutatták tudásukat, például Belgiumban, Litvániában, Magyarországon, Macedóniában, Németországban, Lengyelországban, Oroszországban, Szlovákiában, Szerbiában, Spanyolországban és az Amerikai Egyesült Államokban.

Páva csoport (Dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttes)

A Kalocsai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Páva Csoportja, dusnoki és kalocsai gyermekekből áll. Ma nem csak a 30 fős csoport, hanem mindkét együttes fellép. A „Fölszállott a Páva” népzene és néptánc-tehetségkutató műsorban egészen a döntőig jutott, ahol a legjátékosabb csoport különdíja mellett, a legtöbb közönségszavazatnak járó díjat is elnyerték.

Dusnoki Ifjúsági Néptáncegyüttes

A Kalocsai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Dusnoki Ifjúsági Csoportja jelenleg 36 főből áll. Az együttes rendszeresen részt vesz regionális, országos és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken. Bemutatkozhattak már Erdélyben Csíkszentgyörgyön, Lengyelországban, Horvátországban, Szerbiában és Olaszországban.

A Dusnoki Ifjúsági Néptáncegyüttes elismerő szakmai munkáját 2016. október 21-én, Kecskeméten is díjazták, ahol átvehették Bács-Kiskun Megye Közművelődési díját.

A koreográfiát a csoport vezetői Tóth-Mihó Erika és Tóth Zoltán készítették.

Géderlaki Népművészeti és Kulturális Egyesület

A Géderlaki Népművészeti és Kulturális Egyesület 2008-ban alakult, ettől kezdve rendszeres vendégei a környező települések fontosabb eseményeinek. 2012 és 2014-ben a Brassói kulturális központ meghívására részt vettek Erdélyben a VIII. „Garofita” nemzetközi folklór fesztiválon, melyen Magyarországot képviselték, diplomát kaptak.

A XVI. Jobbágytelki tánctáborban lehetőségük volt jobban megismerni Erdély táncait. A hagyományőrző egyesületek országos minősítőjén Bonyhádon jól minősült fokozatot értek el.
Az egyesület, felvállalta a még élő néphagyomány megőrzését, bemutatását és publikálását.

Az együttes koreográfusa Herczeg Gábor.

„MALOMÉR” Hagyományőrző Táncegyüttes - Szakmár

 Szakmáron a bajai székhelyű Danubia Művészeti Iskola 1997-től van jelen, így a gyermekek intézményes keretek között ismerkednek a néptánccal. E mellett a faluban 5 éve működik a „Mönyecskék” asszonycsoport, akik a helyi hagyományok ápolása mellett, szeretnék feleleveníteni és átörökíteni a népi hagyományokat.

Jelenlegi formájában – amelyben különböző korosztály képviselteti magát 6-60 éves korig – 3 éve működik. Létszámuk 53 fő, akik közül néhányan a szomszédos településeken: Felsőereken, Újteleken, Negyvenszálláson, Gombolyagon élnek. Koreográfiáikban ált. egy-egy szokást elevenítenek fel.

A csoport művészeti vezetői Csánki Mónika és Kővágó Zsolt.

Mákvirágok Néptáncegyüttes

A Mákvirágok Néptánccsoport a székelykeresztúri Tanulók Háza keretén belül működik. Időrendi céljaik elsősorban magyarságuk megőrzése és megismertetése, az emberi kapcsolatok ápolása és őrzése. Rendszeres házigazdái a Székelykeresztúron megrendezett Sóskút Fesztiválnak és a város által rendezett Kistérségi Napoknak. Több erdélyi fesztiválon szerepeltek, nyaranta különböző néptánctáborokban vesznek részt.

Külföldön is több helyen megfordultak: Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, fesztiválok, nyaralás, tapasztalatcsere és testvérvárosi kapcsolatok által. Hosszú távú céljaik nem lehetnek mások, mint gyerekeik kultúrára való nevelése, kultúra szerető és magyarságát jól ismerő egész ember faragása szűkebb pátriánk, Erdély és a Kárpát-medence zenés, táncos örökségének az átadása, ápolása és a megismertetése révén.

Oktatóik Mátéfi Csaba és Mátéfi Zita.

Ballet Camara hagyományőrző tánccsoport  

A Ballet Camara hagyományőrző tánccsoport rendkívül tehetséges, profi szenegáli táncosokból és zenészekből áll. A társulatból többen díjnyertes művészek, és a szenegáli Nemzeti Színház múltbéli vagy jelenleg is aktív tagjai. A csoport egyedülálló, hiszen több olyan programot mutatnak be, amit a világon senki más. Ilyen például az úgynevezett akrobatikus óriás tökedényes tánc, amely a guineai peul etnikum sajátossága, és csak néhány művelik a világon. 

A társulat igazi sztárja, és fáradhatatlan motorja a kétszeres díjnyertes táncművész Abdoul Camara, aki 7 éves kora óta táncol, és 11 éves kora óta járja a világot. A tánccsoport többek között a Sziget Fesztivál és a Debreceni Virágkarnevál visszatérő fellépője, de sikerrel szerepelt már Japánban, Franciaországban, Olaszországban és számos más nemzetközi színpadon is.

Sisli Ifjúsági Művészeti és Sport Egyesület, Istambul, Törökország

Egyesületüket azzal a céllal alakították 1992-ben, hogy felkutassa, megőrizze és nemzeti, valamint nemzetközi színtereken bemutassa a népi hagyományokat. A mai napig számtalan díjban és elismerésben részesültek azokon a fesztiválokon, ahol felléptek Európa szerte.A Kulturális Minisztériummal együttműködve csoportjuk több szervezet munkájában is részt vállal. 1996-ban a minisztérium által szervezett versenyen 6. helyezett lett a csoport, emellett 1994-ben és 1998-ban díjat kaptak a részvételért. 1998-ban az Ifjúsági és Sportminisztérium Isztambulban szervezte meg az eseményt. 

A vezetőség célkitűzése, hogy még több bel- és külföldi szereplésen mutassák meg magukat. Célkitűzéseik közül a legfontosabb „megélni és erősíteni a békét, barátságot és szeretetet az emberek között”. Hisznek abban, hogy a nemzetközi kulturális fesztiválokon való szereplés elősegítheti mindezt.2000 óta számos rendezvényen vettek részt Szlovéniában, Macedóniában, Bulgáriában, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban és még számos más országban.

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 26., 09:00
Decemberben ünnepelte egyéves születésnapját a „kultúrpiac”, de már a város várva várt nagyrendezvényei sorába tartozik a kézműves és kistermelői vásárt, és kulturális csemegéket összekötve a piacteret élettel megtöltő közösségi esemény, amelyet évszakonként tartanak meg, tavasszal a húsvét ünnepe előtt, virágvasárnapon.
2024-03-26 08:33:40
A Paks II. projektbe most bekapcsolódó szereplők jó referenciát szerezhetnek a nukleáris iparban, és később komoly eséllyel pályázhatnak nemcsak a környező országokban, de az Európa- és világszerte induló atomerőmű-beruházások beszállítóiként is. Mindezt a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgató mondta el a Portfolio konferencián. Jákli Gergely arról beszélt, hogy a paksi beruházáson megszerezhető referencia megnyitja ezt a piacot a vállalkozók számára. Kiemelte, hogy vannak új atomerőmű-építési és üzemidőhosszabbítási projektek, ahol szakemberekre, vállalkozásokra van szükség, különösen olyanokra, akik már tapasztalatot szereztek nukleáris területen. (x)

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2024. 03. 28., 08:45
Mindegy milyen gépjárművet vezetünk, az alkohol fogyasztása tilos! Még >>>
2024. 03. 27., 10:50
Összegyűjtöttünk néhány egyszerű, de annál nagyszerűbb locsolóverset gyerekeknek! Még >>>
2024. 03. 27., 09:56
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a tényre: száz emberből egy autizmus spektrumzavarban érintett. Még >>>
2024. 03. 27., 09:06
Egy fiatal férfi kért segítséget március 26-án a reggeli órákban, hogy tőlük külön élő édesapja egy késsel megszúrta édesanyját. Még >>>
2024. 03. 26., 16:00
Értékes emberi kapcsolatok, barátságok, segítőkészség és jókedv. Ezek a szavak jutnak először eszembe, amikor a március 23-24-én megrendezett kiskőrösi Agrár Expóval kapcsolatos benyomásaimat elevenítem fel. Még >>>
2024. 03. 26., 13:49
A revizorok megjelenésére a hivatali munkaidőn túl is számítani lehet. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK